A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) a legkülönfélébb - a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő - betegségek kialakulásában játszik szerepet, az autoimmun kórképektől a mentális betegségekig. Emellett valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is - vallja Tombácz Dóra biológus, aki a Stanford Egyetemen korábban már foglalkozott mikrobiom-kutatással.
A kutatás témája részben az elhízás hátterében húzódó élettani és mikrobiológiai mechanizmusokat tárja fel. Az elhízás szövődményeképpen számos betegség kialakulhat. A leggyakoribb közülük a 2-es típusú cukorbetegség , de nyilvánvaló az elhízás, illetve a szív- és érrendszeri, valamint számos daganatos megbetegedés kapcsolata is. Az MTA beszámolója szerint a vizsgálatokba ezért diabéteszes és nem diabéteszes elhízott embereket is be fognak vonni.
Hogyan hat a 160 grammos diéta a mikrobiomra?
A kutatók kísérleteik során vizsgálni fogják több népszerű diétás módszer hatékonyságát, illetve hatásukat a mikrobiom összetételére. "Az egyik az alacsony szénhidráttartalmú diéta lesz, de más alanyok az úgynevezett 160 grammos (pontosabban meghatározott, személyre szabott mennyiségű szénhidrát bevitelét előíró) diétát fogják követni" - idézik Tombácz Dórát. A résztvevők által követett étrendek mikrobiomra gyakorolt hatását a tőlük vett székletminták vizsgálatával fogják nyomon követni, évente több alkalommal. A székletvizsgálat segítségével nem invazív módon lehet tetten érni a bélben élő baktériumok , gombák és vírusok összetételének változásait. Az emberi szervezetben és annak felületén élő mikrobák 70 százaléka a bélcsatornában található, és nyilvánvalóan ezekre hat leginkább a táplálkozás átalakulása.
A kutató szerint a csökkentett szénhidrátbevitel mikrobiomra tett hatásának vizsgálata emberben kifejezetten új irány, mivel az eddigi kutatásokban jórészt rágcsálókat vizsgáltak. A kutatók azt remélik, hogy a vizsgálat eredményeiből megtudhatják, milyen mikrobiális összetétel jár együtt az egészséges testsúllyal. Emellett a kezelésre jelentkező elhízott betegek számára személyre szabott edzésprogramot is beállítanak, és azt várják, hogy ennek is lesz hatása a mikrobiomra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mikrobiom organizmusai a gazdaszervezet (vagyis az ember) sejtjeire is kihatnak, feltételezhetően megváltoztatják a gének kifejeződését, aktivitási állapotát. A székletvizsgálat ennek feltérképezésére is alkalmas lehet, hiszen a székletben sok, a bélfalról levált bélhámsejt található. Az emberek mellett egyébként kutyamodellen is megpróbálják majd a szénhidrátok mikrobiomra gyakorolt hatását vizsgálni. A kutyák vizsgálatának előnye, hogy náluk teljesen ellenőrizhető a táplálék összetétele és a táplálkozások időzítése.
A "legforrongóbb" terület
A mikrobiom-vizsgálatok az utóbbi időszak orvostudományi kutatásainak egyik "legforrongóbb" területét jelentik. "A rajtunk és bennünk élő mikrobák lehetséges hatásai beláthatatlanok, már csak azért is, mert a sajátjainknál jóval több olyan sejt él bennünk, amely nem a miénk, hanem különálló organizmusként tenyészik a szervezetünkben, és a körülményei döntően befolyásolják azt, hogy pozitív vagy negatív hatást fejtenek-e ki az egészségünkre (ha van ilyen hatásuk)" - írják.
A mikroorganizmusok részt vesznek egyes vitaminok metabolizmusában, segítik az immunrendszer működését, neurológiai hatásuk is van, például a depresszióra is hatással lehetnek. Vannak adatok a mikrobiom egyensúlya és az ízületi gyulladás vagy több ráktípus közötti kapcsolatra. A mikrobiom egyensúlyának felborulását diszbiózisnak nevezik, ami egyértelműen negatív következményekkel jár az ember egészségére. Egészen új eredmény, hogy ezalól valószínűleg a COVID-19 betegség sem kivétel. Az már egyértelmű, hogy az elhízás, illetve a diabétesz rizikótényező a súlyos komplikációk kialakulásában.
Ez is érdekelhet
Az ember bélrendszerében körülbelül ezer baktériumfaj él, ehhez jönnek még a vírusok és a gombák. A bennünk élő, nem kórokozó vírusokról nagyon keveset tudunk, ezért ezekre nagy hangsúlyt fog fektetni a Lendület-kutatócsoport. "Úgy tűnik, hogy az egészséges mikrobiom fenntartásában a baktériumcsoportok tömegessége közötti egyensúly fenntartása az alapvető. Ugyan vannak alapvetően jótékony és kórokozó baktériumok, az is problémát okozhat, ha egyes jótékony csoportok túlszaporodnak más előnyös baktériumok rovására" - áll a beszámolóban.
