Az elmúlt húsz évben megháromszorozódott a cukorbetegek száma Magyarországon - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Legfrissebb, 2019-es statisztikájuk szerint 1,1 millió felnőtt és 5 ezer gyermek él hazánkban a különböző típusú diabéteszek egyikével. A cukoranyagcsere-betegségek ezen formái azonban világszinten is tömegeket érintenek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-es becslései alapján 463 millió diabéteszes él a Földön, és mintegy 4,2 millióan haltak meg csak abban az évben a cukorbetegség vagy annak szövődményei következtében.
A kórházban kezelt koronavírusos betegek harmada diabéteszes
Bár a szakemberek folyamatosan kongatják a vészharangot, hogy az elhízás-világjárvány következtében mind többeknél alakul ki ez a krónikus betegség, mely önmagában is súlyos, kezeletlenül az életet veszélyeztető állapotok, szövődmények kialakulását eredményezheti, úgy tűnik, egy másik pandémia kellett ahhoz, hogy az érintettek és a veszélyeztetettek elkezdjék komolyan venni betegségüket.
Persze ezt is csak azért, mert kiderült, jóval magasabb a cukorbetegek körében az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta súlyos lefolyású vagy végzetes kimenetelű COVID-19. Hivatalos magyarországi adatok ugyan nincsenek, ám Kempler Péter egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Diabetes Társaság elnöke szerint, hazánkban minden harmadik kórházba került koronavírusos cukorbeteg is egyben. De ezt akár mi magunk is leellenőrizhetjük, ha megnézzük a kormányzati koronavírus-portál elhunytakra vonatkozó adatait. A szakember azonban a Magyar Hírlapnak nyilatkozva azt is kiemelte, minél rendezettebb valakinek a szénhidrát-anyagcseréje, annál nagyobb esélye van arra, hogy túlélje a fertőzést. Tehát a passzív kétségbeesés helyett érdemes az aktív megelőzésre helyezni a hangsúlyt.
Koronavírus: ők vannak a legnagyobb veszélyben
A legfiatalabb magyar COVID-áldozat mindössze 20 éves volt. A koronavírus-fertőzéssel összefüggésben elhunytak nyilvántartása szerint a magyar áldozatok 61 százaléka élt magas vérnyomással. Mutatjuk, mely krónikus betegségek voltak még gyakoriak az elhunytak között.
Koronavírus: a magasvérnyomás-betegek erre figyeljenek
Ha magas vérnyomással élünk, nagyobb a kockázata, hogy súlyosabb vagy végzetes kimenetelű lehet számunkra a COVID-19. Mutatjuk, mit kell tudni a koronavírus és a hipertónia kapcsolatáról, és azt is, mit kell tennünk, hogy csökkentsük a súlyos megbetegedés rizikóját.
COVID-19: ezzel számoljon, aki túlsúlyos
Az életkor után a túlsúly a második legjelentősebb kockázati tényező a COVID-19 megbetegedésben. Mutatjuk, miért betegszenek meg súlyosabban az elhízottak, mi megy végbe a szervezetükben, mennyi az esélyük a felépülésre, és hogyan mérsékelhetik a kockázatát annak, hogy a koronavírus okozta betegség súlyos vagy végzetes kimenetelű legyen.
Mekkora a megfertőződés esélye?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Öröm az ürömben, hogy éljünk akármilyen típusú diabétesszel, nem nagyobb az esélye annak, hogy elkapjuk a SARS-CoV-2-t, mint bármely egészséges embernél, amennyiben betartjuk a szükséges óvintézkedéseket: maszkviselés, távolságtartás, gyakori kézmosás. Sőt, szerencsére a cukorbetegek többsége ugyanúgy enyhe tünetekkel vészeli át a betegséget, mint a nem diabéteszesek, amennyiben cukorbajuk megfelelően kezelt. Mérsékelhetjük azonban súlyos betegség kialakulásának kockázatát azzal is, ha odafigyelünk a rendszeres testmozgásra, az egészséges testsúly megtartására vagy elérésére, a helyes táplálkozásra és a megfelelő vitaminpótlásra, különös tekintettel a D-vitaminra .
Ezek fokozzák a súlyos COVID-19 rizikóját
Bár a többség megússza enyhe tünetekkel, sajnos a korral és a társult betegségek számával egyenesen arányosan nő a kritikus szövődményekkel járó COVID-19 kialakulásának esélye. Mint sorozatunk korábbi cikkeiben már említettük a cukorbetegség mellett az alábbiak is befolyásolhatják mennyire lesz komoly egy adott ember koronavírus-fertőzése:
- kor
- nem
- meglévő krónikus betegségek (pl. elhízás, daganatok, szív- és érrendszeri megbetegedések, COPD stb.)
- egyéb tényezők (etnikai háttér, munkánk és lakóhelyük)
- dohányzás
Mindezeken túl kutatások azt is bizonyították, hogy az alábbi tényezők tovább fokozhatják a súlyos COVID-19 rizikóját a diabéteszeseknél:
- magas HbA1c: A hemoglobin A1c egy vércukorszintet jellemző paraméter, melyet arra használnak, hogy kiszámítsák az elmúlt 6-10 hét vércukorértékének átlagát, ez ugyanis megbízhatóan visszajelzi, megfelelő volt-e terápia, de arról is árulkodhat, ha a diabéteszes páciens gyógyszerszedésével és étrendjével nem volt kellően következetes.
- meglévő diabétesz-komplikációk: rájöttek, sokkal súlyosabb lehet a COVID-19 azoknál, akiknél már kialakult a cukorbetegség valamilyen krónikus szövődménye, mint például a diabéteszes retinopátia, veseproblémák (nefropátia), neuropátia, fogágybetegségek, szexuális zavarok, diabéteszes láb, stroke, szívinfarktus, vagy a cukorbetegséggel kapcsolatba hozható daganatok.
Így hat a SARS-CoV-2 a diabéteszes szervezetre
Fontos kiemelni, hogy a cukorbetegek szervezete nemcsak a koronavírus-fertőzésre, de általában a betegségek többségére, de főképp az infekciókra vércukorszint-változásokkal reagálhat, immunrendszerük hatékonysága pedig elmaradhat az egészséges emberekétől. Előbbi oka az evolúciós fejlődésünkben keresendő. Jelesül, ha bármilyen külső vagy belső negatív hatás ér, testünk erre válaszul a sejtek glükózraktárait a véráramba "üríti", így juttatva minket plusz energiához, hogy hatékonyabban vehessük fel a harcot akár egy kórokozóval, akár egy fizikai ellenséggel szemben.
Csakhogy ez az evolúciós válasz a cukorbetegeknél nem tud fokozott inzulintermeléssel társulni, így a vércukorszintjük nem képes normalizálódni. Ráadásul minél tovább tart egy betegség, annál nehezebb a cukorbetegség menedzselése, és annál nagyobb a rizikója, hogy kiugróan magas vagy alacsony vércukorszintek alakuljanak ki, ami potenciálisan diabéteszes ketoacidózishoz ( DKA ) vagy hiperozmoláris hiperglikémiához ( HHK ) vezethet. S, hogy az immunrendszer miért nem képes megfelelően küzdeni? - merülhet fel a kérdés jogosan. Egyrészt, mert a 2-es típusú diabétesszel élőknél a betegségük a jelentős túlsúly talaján alakult ki. A zsírszövetek pedig olyan kemikáliákat bocsátanak ki, ami testszerte enyhe, de állandóan jelen lévő, úgynevezett krónikus gyulladásokat okoznak, ami folyamatosan lefoglalja az immunrendszer kapacitásának egy részét. Másrészt, mert a kezeletlen cukorbetegeknél, vagy épp egy már meglévő fertőzéssel küzdőknél - a fent leírt okok miatt - megnő a szervezet szöveteinek cukortartalma, ami kiváló táptalaj a baktériumoknak és gombáknak, ráadásul károsítja az immunrendszer falósejtjeinek működését. Az elhízás és a COVID-19 kapcsolatáról ide kattintva olvashat bővebben.
60 felett ennyivel halálosabb
Míg a fent ismertetett fiziológiai folyamatokra válaszul szükség esetén az orvosok megemelhetik a diabéteszesek vércukorgyógyszerének, vagy az inzulinjának dózisát, addig a kor ellen csak annyit tehetünk, hogy még fokozottabban ügyelünk a szabályok betartására, mivel a COVID-19 a kutatások alapján 60 év felett sokkal gyakrabban végzetes kimenetelű. A brit diabétesz társaság ezzel kapcsolatban bemutatott egy tanulmányt , mely szerint a szigetországban 2020. március 1-től május 11-ig tartó időszakban vizsgált, koronavírus-fertőzés következtében elhalálozott 23 804 ember harmada (33,2 százalék) élt cukorbetegséggel. Egészen pontosan 7 466-an 2-es típusú diabétesszel (31,3 százalék), 365-en 1-es típusúval (1,5 százalék), 69-en pedig a cukorbetegség egyéb fajtáival (0,3 százalék). Már ez az arány is megdöbbentő, mivel az Egyesült Királyságban hasonlóan Magyarországhoz a népesség mintegy 10 százaléka él diabétesszel. Kor szerinti eloszlásuk alapján azonban az eredmények még inkább mellbevágóak. Az elhunyt cukorbetegek közül "mindössze" 593-an voltak 60 év alattiak, sőt a beszámoló szerint csak néhány áldozat volt 50 évnél fiatalabb. Tehát a diabéteszes COVID-áldozatok 92 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt.
Egy másik vizsgálat nem kevesebbet állít, minthogy tíz koronavírussal fertőzött, szövődményes cukorbetegből átlagosan egy meghal a kórházba kerülése utáni hét napon belül. A Diabetologia című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmány szerint a 75 éven felüliek esetében 14-szer magasabb volt a halálozás kockázata az 55 évesekhez képest. A kórházi kezelés hetedik napján a betegek ötödét kellett intubálni lélegeztőgépen, egytizedük pedig meghalt. További részleteket a kutatásról korábbi cikkünkben olvashat.
Ha már elkaptuk az új koronavírust, mire figyeljünk?
Akárcsak más betegség esetében - hiszen, mint említettük a diabéteszesek körében az egyéb fertőzések is kockázatosak lehetnek - érdemes az alábbi szabályokat betartani, természetesen azzal kiegészítve, hogy lehetőleg kerüljük a közvetlen érintkezést másokkal, míg fel nem gyógyulunk.
- Fogyasszunk sok folyadékot (lehetőleg vizet) és együnk gyakrabban kis adagokat. Ha hányással, hasmenéssel küzdünk, próbáljunk akkor is pár falatot magunkba diktálni. Ilyenkor viszont segíthet, ha cukros üdítőt, például gyümölcslevet kortyolunk, vagy ha szükséges, szőlőcukrot szopogatunk. Ha végképp semmi sem marad meg bennünk, mindenképp kérjünk orvosi segítséget.
- Gondoskodjunk róla, hogy legyen otthon legalább egy hónapra elegendő vércukorgyógyszerünk, illetve megfelelő mennyiségű tesztcsíkunk a szükséges mérések elvégzéséhez. Bár ez a járvány ideje alatt általánosan is ajánlott, nemcsak akkorra, amikor elkaptuk a fertőzést.
- Szedjük gyógyszereinket és mérjük gyakrabban a vércukorszintünket. Amíg kezelőorvosunk másképp nem rendeli, folytassuk gyógyszereink szedését. Emellett pedig ne csak az éhomi vércukorértékeket ellenőrizzük, hanem étkezések után 1,5 órával is mérjünk, vagy legalább négy óránként egyszer. Az 1-es típusú diabétesszel élőknek ajánlott éjszakánként is ellenőrizni a vércukorszintet COVID-19 alatt. Erre azért van szükség, mert - mint írtuk - a fertőzéssel való küzdelemben testünk sejtjeiből fokozottabban szabadítja fel a glükózt, hogy legyen elég energiánk megbirkózni az infekcióval, ám erre a cukorbeteg szervezet nem tud megfelelő inzulinválaszt adni.
- Végezzünk gyakrabban ketontest-tesztet: az 1-es típusú diabétesszel élőknek bármilyen betegség, főképpfertőzéssorán ajánlott gyakrabban ellenőrizni a ketontest-szintet. Amennyiben a vizeletből kimutatható a jelenléte, azonnal kérjünk orvosi segítséget.
- Ne pánikoljunk! Ha bármilyen olyan tüntet, vércukoreltérést, vagy ketoacidózisra utaló jelet tapasztalunk (de a teszt egyelőre nem mutatja ki a ketontestek jelenlétét) magunkon, hívjuk fel a háziorvosunkat, vagy kezelőorvosunkat. Ha azonban a vércukorszintünk 15 mmol/l felett van, és/vagy a ketontestek már kimutathatóak a vizeletünkből, esetleg ezekhez társulva szomjúságérzés, hányás, hasi fájdalmak, fokozott aluszékonyság is gyötör, azonnal hívjuk a mentőket.
Így ha a gyerekekre és a terhes nőkre
Mint említettük nem nagyobb az esélye annak, hogy bármely diabéteszes megfertőződjön SARS-CoV-2 vírussal, azonban ugyanúgy magasabb a rizikója annak, hogy egy cukorbeteg gyermeknél vagy terhes nőnél is súlyos szövődmények alakuljanak ki. Előbbiek esetében a szülőknek figyelniük kell arra, hogy a jellemzően 1-es típusú cukorbeteg gyermek ügyeljen a rendszeres kézmosásra, a távolságtartásra és a maszk helyes viseletére. Ám, mivel a gyerekek többsége tünetmentesen vagy enyhe szimptómákkal esik át a fertőzésen, nem árthat, ha valamivel gyakrabban mérjük náluk a ketontest- és a vércukorszintet is, hogy még időben fény derüljön arra, ha valami nem kívánt folyamat van kialakulóban szervezetükben.
A várandós nők - legyenek akár gesztációs cukorbetegek, akár már korábban is diabétesszel élők - figyeljenek fokozottan az óvintézkedések betartására, és amennyiben tüneteket észlelnek magukon, lépjenek kapcsolatba kezelőorvosukkal, aki, ha azt szükségesnek ítéli további vizsgálatokat kérhet, szigorúbb felügyeletet rendelhet el.
Az elhízott, cukorbeteg nőknek ez segíthet
Végül pedig következzen egy igen erős érv a gyógyszerszedés mellett. Egy tavaly év végén publikált kutatásban a tudósok azt vizsgálták, csökkentheti-e a metformin hatóanyagú gyógyszerek szedése a COVID-19-cel kórházba került cukorbetegek elhalálozásának kockázatát. A metformin egy széles körben elterjedt szer, melyet mind az inzulinrezisztenciával élőknek, mind a cukorbetegeknek felírhatnak, ráadásul közismert gyulladáscsökkentő hatásáról is.
A Minnesota Egyetem retrospektív kohort analízis vizsgálatában 15 380 ember adatait vette górcső alá, akik 2020. január 1. és június 7. között kerültek kórházba, PCR-teszttel igazolt koronavírus-fertőzés okozta COVID-19-cel az UHG (UnitedHealth Group) adatbázisa szerint. Miután kizárták a hiányos adatokkal rendelkezőket, azokat, akiknek nem volt a kórtörténetében elhízás vagy cukorbetegség, és nem feleltek meg a vizsgálat életkori követelményének, végül 6256 emberre szűkítették a kutatást. Őket két csoportra osztották, azokra akik kórházba kerülésük előtti egy évben legalább 90 napig a szedtek metformint és azokra, akik nem. A teljes csoport átlag életkora 73 év volt (58-88 évesek voltak az alnyok), 52,8 százalékuk volt nő. A vizsgált 6256 emberből 3923 szedte az említett gyógyszert, 2333 nem. Az első csoportban a mortalitási ráta 16,9 százalékos volt, az utóbbiban 20,2 százalék. A kutatók szerint ez a különbség nem tekinthető szignifikánsnak. Ám, amikor megnézték nemenként a gyógyszer hatását, kiderült, a férfiaknál ugyan szinte semmit sem változtatott a halálozás esélyén a metformin, a nőknél azonban 21-24 százalékkal jobb volt a mortalitási ráta a gyógyszert nem szedő csoport hölgytagjaihoz képest.
A The Lancetben megjelent tanulmány szerzői szerint kutatásuk eredménye különösen jelentős Amerikában, ahol a nők 42 százaléka elhízott, hiszen a vizsgálat rámutatott, a metformin az elhízott, diabéteszes, COVID-19-cel kórházba került nők körében akár közel negyedével is csökkentheti a halálozás kockázatát. A kutatók a hatóanyag további vizsgálatát javasolják a COVID-19-betegeknél, hogy jobban megérthessük a gyógyszer hatásmechanizmusát, és azt, milyen hosszúságú és időzítésű terápiával érhető el a legtöbb előny.
Legjobban: