Áprilisban kapta meg a Pfizer új típusú koronavírus elleni védőoltásának második adagját Jennifer Moseley, akinek történetéről a Health is beszámolt . A nő gyakorlatilag egy oltási reakciónak köszönheti, hogy időben felfedezték nála a mellrákot.
Egy duzzadt nyirokcsomóval indult minden
Az oltás után két nappal Jennifer egy duzzadt nyirokcsomót vett észre bal karjában. Mivel épp a bal vállába kapta a vakcinát, először nem is tulajdonított nagy jelentőséget a tünetnek. Csakhogy a duzzanat két nappal később sem múlt el, ez pedig a nő eszébe juttatta, hogy egy ideje nem végzett emlőönvizsgálatot, ezért jobbnak látta bepótolni az ellenőrzést. Ennek eredményeként fedezte fel jobb mellében a lapított szőlő nagyságú csomót. A nő ezt követően orvosához fordult, aki mammográfiai vizsgálatot és biopsziát javasolt.
A diagnózis: invazív lobuláris karcinóma
Május közepén már Jennifer kezében volt a diagnózis: 2-es stádiumú invazív lobuláris karcinómát állapítottak meg nála. Ugyanez a ráktípus vitte el a nő 38 éves unokatestvérét. A betegnél egyébként júliusban végeztek volna el egy tervezett, rutinszerű mammográfiát, családi kórtörténete miatt ugyanis eleve indokolt volt nála a rendszeres szűrés. Az érintett szerint viszont, ha áprilisban nem oltották volna be, és a mellékhatásnak köszönhetően nem fedezte volna fel a csomót, akkor júliusra már sokkal előrehaladottabb állapotban lett volna a rák, és talán a túlélési esélyei is a töredékére csökkentek volna addigra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az orvosok szerint egyébként jól sikerült az operáció, így talán kemoterápiára sem lesz szükség. Jennifer azért osztotta meg a történetét a világgal, hogy ráébressze a nőket arra, hogy mennyire fontos a rendszeres és gyakori emlőönvizsgálat.
Gyakori oltási reakció a nyirokcsomó-duzzanat
A nyirokcsomók megduzzadása egyébként nem csak a koronavírus-vakcina esetében, hanem bármilyen más védőoltás után is gyakran előfordul. A nyirokcsomók ugyanis az immunrendszer részét képezik, az oltóanyagok hatására tehát aktiválódhatnak - mondta el a Health-nek Amesh A. Adalja, a marylandi Johns Hopkins Egészségbiztonsági Központ vezető tudósa.
Ez az oltási mellékhatás olyan gyakori, hogy az Amerikai Emlőradiológia Társaság (Society for Breast Imaging - SBI) néhány hónapja ki is adott ezzel kapcsolatban egy figyelmeztetést , amiben arra kérte a nőket, hogy várjanak legalább négy hetet a koronavírus-oltás és a mammográfiai vizsgálat között, hogy az esetlegesen megduzzadt nyirokcsomók ne befolyásolhassák a diagnózist. Jennifer esetében azonban nem az oltás okozta a mellben lévő csomót - a vakcina inkább a gondolatmenet elindításáért felelt, ami végül lehetővé tette, hogy a történet szerencsésen záruljon.
