A rákkezelés gyakorlatilag középkori vágási, égetési vagy mérgezési módszereket követ, mert tulajdonképpen ezt jelenti a műtét, a sugárkezelés vagy a kemoterápia - írja a The Conversation magazinban megjelent cikkében Michael P. Lisanti , a Salford Egyetem transzlációs orvostudománnyal foglalkozó professzora. Emiatt a rákterápia továbbra is ijesztő a betegek számára, miközben a kezelési lehetőségek korlátozottak.
A rákkezelésben az innováció sikertelensége annak köszönhető, hogy az új terápiák zöme megbukik a klinikai vizsgálatokon. Az új rákellenes szerek körülbelül 95-98 százaléka ténylegesen nem teljesíti a III. fázisú klinikai teszteket , amelyekben az új kezeléseket összehasonlítják a meglévő terápiás lehetőségekkel. Lisanti szerint ez megdöbbentő statisztika: egyetlen más üzletben sem lehetne túlélni ilyen sikertelenséget.
Mik azok a tumoriniciáló sejtek?
A legtöbb gyógyszer a tömegesen megjelenő rákos sejtekre irányul, de nem a betegség gyökerét jelentő rák-őssejtre. A rákos őssejtek, más néven "tumoriniciáló sejtek" a daganat egyetlen olyan sejttípusát adják, amely új tumort hozhat létre. Ezért szükség van új, a rákos őssejteket célzó és felszámoló terápiákra, hogy megakadályozzák a daganatok növekedését és terjedését - ehhez azonban egyértelműbben kellene kijelölni a célpontot.
Lisanti professzor és munkatársai új kutatásaik során felfedeztek egy ilyen potenciális célpontot. A sejteket (amelyeket eredetsejteknek neveztek el) különböző rákos szövetek növekedése során azonosították és izolálták. A humán emlőtumorból származó ráksejtekkel végzett kísérleteik pedig azt mutatták, hogy a ráksejtek populációjának 0,2 százalékát kitevő őssejteknek különleges tulajdonságaik vannak.
Nagy mennyiségű energiát termelnek, és gyorsan elszaporodnak. A kutatók úgy gondolják, hogy hasonlítanak a rák eredetsejtjeire, amelyek kitérnek a sejtek öregedésének természetes folyamata elől, így nem jutnak el az egészséges sejt életciklusát lezáró sejthalálig . Úgy gondolják, hogy ezek lehetnek az első rákos sejtek, amelyek megkezdik a kontrollálatlan sejtszaporodás folyamatát és tumorokat képeznek. Ezek a rákos őssejtek szöveti kötődés nélkül szaporodnak. Így alakulhatnak ki a metasztázisok, a rákos áttétek, amelyek a vérereken és a nyirokereken keresztül terjednek. Ezek a tulajdonságok teszik őket a rákellenes terápia új célpontjává.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Könnyen azonosítható célpontok
Megdöbbentő szerencsénk van - mondja Michael P. Lisanti -, mert ezek a rákos őssejtek színkódot kaptak a természettől. Ez azt jelenti, hogy természetes foszforeszkáló ragyogásuk van, így könnyen azonosíthatóak, majd megcélozhatóak. Most, hogy megtaláltuk őket, és tudjuk, hogyan viselkednek, viszonylag egyszerűen meg kellene találnunk azokat a gyógyszereket, amelyek a rákos őssejtek ellen bevethetők.
Lisantiék új tanulmánya már kimutatta, hogy könnyen alkalmazhatók ellenük és megakadályozhatják a terjedésüket az úgynevezett mitokondriális gátlók vagy sejtciklusgátlók, mint például a már klinikai használatban lévő ribociclib .
Ez is érdekelhet
Ha ezekre az energikus rákos őssejtekre összpontosítanak, előfordulhat, hogy közvetlenül sikerül elérni a célpontot - véli a professzor, aki egy további meglepő kijelentést is tett. Szerinte ugyanis lehet, hogy a rák kezelhető krónikus betegséggé, például cukorbetegséggé alakítható át. Ezért abban hisz, hogy ráléptünk a rákterápiák hatásosabb kezeléseihez vezető útjára.
