A WHO szerint a 2015-ben világszerte bekövetkezett 56,4 millió haláleset több mint egynegyede a szívbetegség és a stroke következménye. Ezek a világ legnagyobb gyilkosai az elmúlt 15 évben, 2015-ben például 15 millió embert ragadtak el. De a lakosság idősödésével újabb betegségek jelennek meg a világon mindenütt, amelyek jelentősen hozzájárulnak az emberek pusztulásához. Ilyen például a cukorbetegség és a demencia.
A cukorbetegség miatt 2015-ben 1,6 millió embert halt meg, és ez igen keserű adat, ha tudjuk, hogy 2000-ben még kevesebb mint egymillió diabéteszes vesztette életét a betegség következtében. A demencia okozta halálesetek száma is gyorsan emelkedik, több mint kétszer többen hunytak el miatta 2015-ben, mint az ezredfordulón. Mindkét betegségnek több az áldozata, mint a közúti baleseteknek.
Az említett 56,4 millió haláleset fele 10 betegséghez kapcsolódott, amelyek közül három fertőző, egyik személyről a másikra átvihető kór volt. Az alsó légúti fertőzések - például a tüdőgyulladás és a bronchitis - még mindig a leghalálosabb fertőző betegségek, amelyek 2015-ben 3,2 millió halálesetet okoztak. A hasmenéses megbetegedések és a tuberkulózis halálozási aránya viszont az ezredforduló óta csökkent, de évente még mindig több mint egymillió embert ölnek meg.
A hasmenés különösen nagy csapás az emberiségre. Globálisan minden kilencedik gyermekhalálnak ez az oka, az ötéves kor alattiak között pedig a második haláloknak számít. A hasmenéses megbetegedések az alacsony jövedelmű országokban a leggyakoribbak, és az esetek többségében a tiszta víz hiánya áll a háttérben. Az afrikai államok, például Angola, Szomália és Csád viseli ennek a legnagyobb terhét. Csak Angolában 24 927 ember halt meg hasmenés miatt 2015-ben, ahol 1000 élve születésre 23 ilyen eset jutott. Más fertőző betegségek is nagyobb valószínűséggel tesznek kárt az alacsony jövedelmű országok népességében. A két legfontosabb a HIV/AIDS és a malária.
A nyugati életstílus és étrendek viszont a krónikus, nem fertőző betegségek virágzását teszik lehetővé. A magas jövedelmű országokban sokkal nagyobb a szívbetegség és a stroke valószínűsége, mint a szegény országokban, továbbá a fejlett országokban a rákos megbetegedések néhány típusa a 10 legfontosabb halálok között szerepel. A nem fertőző betegségek amúgy 2015-ben a globális halálesetek 70 százalékát okozták. De a jövedelem szintje szerint igen nagyok az eltérések. Az alacsony jövedelmű országokban ez az arány csak 37, a magas jövedelmű országokban pedig 88 százalékos.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A WHO szerint az alacsony jövedelmű országokban tapasztalt halálesetek több mint felét (52%) az úgynevezett I. csoport adta 2015-ben. Ide olyan egészségi problémák tartoznak, mint a terhességgel és szüléssel összefüggő komplikációk vagy a táplálkozási hiányosságok. Ezzel ellentétben a magas jövedelmű országokban a halálesetek kevesebb mint hét százalékát okozták ilyen problémák. Az alsó légúti fertőzések viszont az összes jövedelemcsoportban azonos mértékkel szerepeltek a vezető halálok között.
Legjobban: