Azt már egy ideje tudjuk, hogy komoly kísérletek folynak olyan biotechnológiai módszerek kidolgozására, amelyekkel mesterséges szervek állíthatók elő. Nehéz feladat, hogy biztonságosan működő májat vagy vesét hozzanak létre 3D-s bioprinterekkel . Ugyanakkor van egy szervünk, amelytől nem várjuk el, hogy működjön, csak azt, hogy legyen. Ez pedig a haj. A hajhagymák ugyan élő szövetek, de maga a haj, amelyet előállítanak, csak élettelen keratin. Ha képes növekedni, és a helyén marad, akkor tulajdonosa boldog. A haj elvesztése azonban sok ember számára problémát okoz, s az eredeti állapot visszaállításáért sokan fizetnének. (Mellesleg a hajbeültetést vállalók éppen ezt teszik.)
Hiába a kereslet és az üzleti szándék, igazán jó megoldást a hajpótlásra eddig még nem sikerült kidolgozni. Most azonban úgy néz ki, hogy tíz éven belül végleges technológia állhat az orvosok rendelkezésére, és a kopaszság napja le fog áldozni. A The Atlantic magazinnak a hajbeültetésre szakosodott manhattani bőrgyógyász, Robert Bernstein ezt megerősítette.
Még nem tudják felébreszteni a hajhagymákat
A haj létrehozása sokkal összetettebb, mint sok kutató eredetileg várta. Egyetlen szál előállításához a test több ezer őssejtre támaszkodik. Az emberi fejbőr körülbelül 100 ezer szőrtüszőt tartalmaz, amelyek élettartama korlátozott. Amint a hajszálakat növesztő dermális papillák idővel eltűnnek, a tüszők összezsugorodnak és alvó állapotba kerülnek. Így a kopasz embereknek még mindig van hajuk technikai szempontból, de ha a szőrtüsző alvó állapotba jutott, azt már nem lehet regenerálni. Tehát minden a haj helyreállítására vonatkozó jelenlegi ígéret, valójában a hajhagymák műtéti átültetését jelenti, azaz a hajat a fejbőr egyik részéből a másikba mozgatják, amit behatárol az elköltöztethető szőrtüszők száma. Ráadásul az eljárás elég költséges.
A tudósok végső célja ezért, hogy "hajgazdaságokat" hozzanak létre. Ezzel próbálkozik például a San Diego-i székhelyű hajhagyma -klónozással foglalkozó Stemson Therapeutics nevű cég, amely a páciensek saját bőréből vagy véréből származó őssejteket használ fel dermális papillák előállítására. Ezeket aztán beültetik az összehúzódott, alvó tüszők környékére, hogy hajszálakat növesszenek.
Nemrégiben a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság éves ülésén a cég vezérigazgatója Geoff Hamilton arról beszélt, hogy sikeresen ültettek át egerekbe emberi szőrtüszőket, amelyek képesek voltak bizonyos mennyiségű szőrzet termelésére, de ez az eredmény még elég messze van a kitűzött céltól. De legalább már működnek. Sokáig ugyanis az volt a kutatók problémája, hogy a klónozott tüszők működése egy idő után leállt, mert a tüszők szétestek. Végül rájöttek, hogy ha a sejteket együtt tudják tartani a tüsző könnycsepp alakzatában, akkor a sejtek továbbra is kommunikálni fognak egymással és fenntartják működésüket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy irányba növeszteni
A tüsző alakja azért is fontos, hogy a szőrszálak azonos irányban növekedjenek. Ha nem így volna, az, kísérletek tanúsága szerint rendkívül természetellenes jellegű hajnövekedést eredményezne, ami alkalmatlan a kopaszság problémájának kezelésére. Ezért a kutatások arra irányulnak, hogy kifejlesszenek egy olyan "állványt", amely a beültetett tüszőkből kifejlődő hajszálakat egy megadott irányba engedi nőni. A Stemson Therapeutics és az Allergan gyógyszeripari cég már bejelentette erre a maga szabadalmát, és azt várják, hogy a humán kísérleteket két éven belül megkezdhetik.
Egy másik kutató, Angela Christiano, a Columbia Egyetem genetikai és dermatológiai professzora 3D nyomtatással állította elő a kívánt formát, amely a tüszőket és a dermális papillákat a helyükön tartja, amikor a hajat elkezdik növeszteni. Christiano a Nature Communications folyóiratban számolt be az eredményeiről. Azt írta, hogy a teljes szőrszálak tenyésztett emberi sejtekből való regenerálásának képessége "átalakító hatással lesz az alopecia különféle típusai, valamint a krónikus sebek orvosi kezelésére". Christiano, aki autoimmun rendellenessége miatt érintett a hajhullás problémájában, megjegyezte, hogy a kopaszság miatt a férfiak problémájának tűnik a hajhullás, de csak az Egyesült Államokban mintegy 30 millió nő küzd ezzel.
A szintetikus lebomló támasztékok, állványok alkalmazása a szakemberek, így Bernstein szerint is hatalmas áttörés. Egyelőre legalább azok számára, akik megengedhetik maguknak. Az árak kezdetben ugyanis biztosan nagyon magasak lesznek a piac törvényei szerint. Az élő dús hajkorona ugyanis egy olyan dolog, amit eddig sok pénzért sem lehetett megvásárolni. Az új haj tüszőnkénti létrehozása és 3D-s nyomtatással való megtámogatása egy közönséges ember számára túl drága. Noha a technológiai fejlődés és a fizetőképes piac kiszélesítésének szükségessége egy idő után bizonyosan csökkenteni fogja a költségeket, de akkor is nagyon drága marad. Azaz az egyszerű hajnövesztés korszaka, ha lesz is technológia a kopaszság megszűntetésére, még nem fog beköszönteni a közeljövőben.
