A hivatalos tájékoztatás szerint Magyarországon jelenleg 5 vakcinával oltanak. Elsőként, december 26-án az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett Pfizer-BioNTech-oltóanyagot vetették be, ezt követte az unióban szintén engedélyezett Moderna-, és AstraZeneca-vakcina. Emellett rendelkezésre áll még az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) által vitatott körülmények között jóváhagyott Szputnyik V és Sinopham-oltóanyag is. Utóbbit - amiből eddig 275 ezer embernek elegendő mennyiség érkezett - szerdán kezdték beadni a háziorvosok. Összegyűjtöttük az oltóanyagokról elérhető legfontosabb információkat.
Pfizer-BioNTech: Comirnaty
Milyen típusú vakcina és hogyan működik? Az amerikai Pfizer gyógyszergyártó cég és a német BioNTech biotechnológiai vállalat által közösen kifejlesztett Comirnaty elnevezése - ahogy a fiercepharma.com cikkéből kiderül - magában hordozza az oltóanyaggal kapcsolatos alapvető információkat. Első betűi a COVID-19-re utalnak, az "rna" tag a vakcinafejlesztés során alkalmazott, hírvivő RNS-re épülő technológiára, míg a kifejezés teljes egészében az angol community és immunity, azaz közösség és immunitás szavakra enged asszociálni.
A Comirnaty mRNS-alapú vakcina : lipid nanorészecskébe csomagolt RNS molekulát (mRNS) tartalmaz, magát a SARS-CoV-2-vírust nem. A szervezetbe kerülve csupán a vírus tüskefehérjéjét készítteti el a sejtekkel, így beadása nem okozhat megbetegedést, az immunitás kialakulásához azonban elégséges.
Ki engedélyezte? Európai uniós forgalmazását - az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) javaslatára - tavaly december 21-én engedélyezte az Európai Bizottság. Magyarországon elsőként egészségügyi dolgozókat oltottak be vele a Dél-pesti Centrumkórházban december 26-án.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hány oltásra van szükség? A teljes védettség kialakulásához két dózis szükséges, a kettő beadása között 21 napnak kell eltelnie. A védettség a második oltást követően nagyjából egy héttel éri el a kívánt szintet.
Mennyire hatékony? A klinikai vizsgálatok eredménye szerint a második részoltást követően 95 százalékos hatékonysággal képes megelőzni a tüneteket okozó fertőzést azoknál is, akik egészségi állapotuk, meglévő betegségeik miatt fokozott kockázati csoportba tartoznak a súlyos lefolyású COVID-19 szempontjából.
Hogyan tárolható? Speciális körülményeket és hűtőberendezéseket igényel az oltóanyag tárolása és szállítása: -90 és -60 °C közötti hőmérsékleten, fénytől elzárva kell tárolni. Kiolvasztás után hígítatlanul legfeljebb öt napig tartható el 2- 8 °C fokon, illetve maximum két óráig plusz 30 °C fokon. A hígított oltóanyagot 6 órán belül fel kell használni.
Kik (nem) kaphatják meg? A vakcina 16 éves kor felett bárkinek beadható, aki nem küzd lázzal vagy akut betegséggel. Krónikus betegeknél, időseknél és koronavírus-fertőzésen korábban már átesett embereknél is alkalmazható, illetve megfelelő immunválaszt vált ki. Várandósság alatt egyelőre nem javasolt.
Milyen mellékhatások jelentkezhetnek az oltás után? A gyártó által említett leggyakoribb mellékhatások közé tartozik a beadás helyén fellépő fájdalom és duzzanat, a fejfájás, a láz és ízületi fájdalom, a fáradtság, kimerültség. Gyakori mellékhatás az oltás helyén jelentkező bőrkipirosodás, valamint az émelygés. Valamelyest ritkábban jelentkezik nyirokcsomó-megnagyobbodás, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság és viszketés az injekció beadásának helyén. Kifejezetten ritka mellékhatásként említi a gyártó az átlagosan ezer emberből legfeljebb egyet érintő átmeneti, egyoldali arcidegbénulást . Emellett fennáll a súlyos allergiás reakció kockázata is, bár az oltási kampány során eddig csupán ritkán akadt példa hasonlóra. A Comirnaty alkalmazásának kifejezett ellenjavallata, ha valaki allergiás az oltóanyag bármely összetevőjére.
Moderna (COVID-19 Vaccine Moderna)
Milyen típusú vakcina és hogyan működik? A Moderna oltóanyaga is mRNS-alapú.
Ki engedélyezte? Az Európai Bizottság a Pfizer/BioNTech oltóanyaga után másodikként (január 6-án) engedélyezte forgalomba hozatalát. Az oltóanyagot ezt megelőzően az EMA is megvizsgálta, és megállapította, hogy előnyei meghaladják az oltás beadásának lehetséges kockázatait.
Hány oltásra van szükség? A védettség kialakulásához két részoltás kell, melyek beadása között az ajánlások szerint 28 napnak kell eltelnie.
Mennyire hatékony? E tekintetben nem sokkal marad el a legjobb eredményt felmutató Pfizer-BioNTech-vakcinától: a széleskörű klinikai tesztek során a második dózis beadását követően 94 százalékos hatékonyságot mértek.
Hogyan tárolható? Speciális körülmények között, -25 és -15 fok közötti hőmérsékleten kell tárolni , így a gyártástól számított 6 hónapig biztonsággal felhasználható. Kiolvasztás után a még felbontatlan injekciós üveg 30 napig hűtőszekrényben is tartható 2-8 °C-on. Az injekciós üveg tetejének átszúrása után 6 óráig használható fel, legfeljebb szobahőmérsékleten tárolva. Hat óra elteltével az üveg tartalmát meg kell semmisíteni.
Kik (nem) kaphatják meg? Az oltás 18 év felett ajánlott. Krónikus betegségben szenvedőknek is adható, de csak azoknak, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó kontraindikáció. Nem javasolják akut lázas betegséggel küzdőknek, várandósoknak, illetve azoknak, akiknél a vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció léphet fel. A tervezett várandósságot legalább két hónappal a második oltást követő időszakra javasolt időzíteni.
Milyen mellékhatások jelentkezhetnek az oltás után? A koronavirus.gov.hu tájékoztatása szerint az alábbi mellékhatások ( oltási reakciók ) léphetnek fel: fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz, esetleg bőrpirosodás és émelygés. A ritkább reakciók közé sorolják a nyirokcsomók megnagyobbodását, a rossz közérzetet, a végtagfájdalmat, az álmatlanságot, illetve a beadás helyén érezhető viszketést.
Mennyi vakcina érkezett az országba? A kormányzati tájékoztató oldal február 19-i adatai szerint eddig közel 20 ezer ember oltására elég Moderna-vakcina érkezett, további 1,744 millió adagot lefoglalt az állam. Január óta már ezeket is használják a lakosság immunizálásához.
AstraZeneca-Oxfordi Egyetem (AZD1222)
Milyen típusú vakcina és hogyan működik? Az AZD1222 vektorvakcina . A koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént egy szaporodásra képtelen csimpánz adenovírusba rejtve juttatják a szervezetbe. Ez alapján maga állítja elő a tüskefehérjét, ami kiváltja az immunválaszt és megtanítja az immunrendszert a SARS-CoV-2 elleni védekezésre.
Ki engedélyezte? A vakcina Magyarországon 9 nappal hamarabb, január 20-án kapta meg az OGYÉI engedélyét, mint az Európai Gyógyszerügynökségét. Eddig közel 50 országban használják. Magyarország 6 millió 540 ezer adagot kötött le belőle, február 25-ig 84 950 dózis érkezett.
Hány oltásra van szükség? Az AstraZeneca-vakcinából is két dózisra van szükség a védettség kialakulásához. A másodikat az első után 4-12 héttel kell beadni. Érdekesség, hogy a vizsgálatok arra mutatnak, minél nagyobb a két oltás beadása között eltelt idő, annál nagyobb az oltóanyag hatékonysága. A gyártó szerint a teljes védettség a második dózis beadása után 14 nappal alakul ki.
Mennyire hatékony? A vakcina hatékonysága függ a beadott dózis nagyságától, sőt, a két dózis beadása között eltelt időtől is. Ezek alapján a kutatók 62 és 90 százalék közötti hatékonyságot mértek a klinikai vizsgálatok során, melyet 70,4 százalékra átlagoltak. Az EMA az engedély kiadásakor a klinikai vizsgálatok összesített eredménye alapján 60 százalékra becsülte az oltóanyag hatékonyságát, kiemelve, hogy a súlyos megbetegedéstől és a kórházba kerüléstől ez is 100 százalékban véd.
Hogyan tárolható? Hagyományos hűtőszekrényben 2- 8 °C fok között, 6 hónapig tárolható. Nem fagyasztható, a fénytől óvni kell. Az injekciós üveg felnyitásától (első szúrás) kezdve 48 óráig tartható még hűtőben, szobahőmérsékleten azonban legfeljebb 6 órán keresztül.
Kik (nem) kaphatják meg? Nem javasolják a 18 év alattiaknak, várandósoknak, immunhiányos betegeknek, valamint az immunszupresszív vagy daganatellenes gyógyszert szedőknek, mivel klinikai vizsgálati eredmények kimondottan ezekre a csoportokra vonatkozóan nincsenek, vagy nem elegendőek. Ahogyan a többi vakcinát, ezt sem sem szabad beadni, ha valaki allergiás bármely összetevőjére, vérzési zavara vagy magas láza van. Nem javasolják továbbá terhességet tervezőknek és szoptató kismamáknak sem. Az oltást Magyarországon jelenleg a háziorvosok használják a 60 év alatti krónikus betegek immunizálására.
Milyen mellékhatások jelentkezhetnek az oltás után? Az EMA által kiadott alkalmazási előírás szerint a leggyakoribb mellékhatások közé tartozik a beadás helyén jelentkező érzékenység, vagy fájdalom, a fejfájás, a fáradtságérzés, az izomfájdalom, a rossz közérzet, az emelkedett testhőmérséklet (beleértve a hőemelkedést és a 38 °C feletti lázat), a hidegrázás, az ízületi fájdalom, a hányinger. Az oltottaknál tapasztalt mellékhatások többsége enyhe vagy közepesen súlyos volt, és néhány napon belül megszűnt. A második oltást követően jelentkező mellékhatások enyhébbek voltak, és gyakoriságuk is csökkent.
SZPUTNYIK V (Gam-COVID-Vac)
Milyen típusú vakcina és hogyan működik? A Szputnyik V vakcina modern technológián alapuló, kombinált vektorvakcina, ami egy ártalmatlan, szaporodni nem képes, csonkolt náthavírus közvetítésével juttatja be a sejtekbe a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének örökítőanyagát. A sejtek ezután maguk kezdik előállítani a tüskefehérjét, ami beindítja az immunrendszert. A vírus ellen antitestek és vérsejtek termelődnek, így amikor a szervezet "élesben" találkozik a SARS-CoV-2 vírussal, képes lesz felismerni és legyőzni azt. Mindeközben maga a hordozóvírus - egy humán adenovírus - idővel felszívódik a szervezetben.
Ki engedélyezte? Az oroszok első oltóanyagának engedélyeztetése körül máig sok a kérdőjel. Klinikai vizsgálatai 2020 júniusában kezdődtek, majd az orosz gyógyszerhatóság augusztusban feltételesen engedélyezte használatát Oroszországban. Az uniós tagállamok közül elsőként Magyarországon kezdték meg a Szputnyik V vakcinával történő oltást, miután az OGYÉI jóváhagyta azt, ezt követően pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is engedélyezte vészhelyzeti alkalmazását. Jelenleg 29 országban, köztük Fehéroroszországban, Argentínában, Algériában, Bolíviában, Szerbiában és az Egyesült Arab Emirátusokban használják. A Szputnyik V ugyanakkor továbbra sem rendelkezik európai uniós engedéllyel. Bár az orosz oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) februárban bejelentette, hogy benyújtották a vakcina bejegyzésére vonatkozó kérelmet az EMÁ-hoz, utóbbi pár nappal később ezt közleményben cáfolta .
Hány oltásra van szükség? Két adagra : az első komponens a kórokozó tüskefehérjéjének génjét tartalmazó, rekombináns, 26-os jelzésű adenovírus-részecskét tartalmazza, a második komponenssel az 5-ös szerotípusú adenovírus-részecskéket juttatják be a szervezetbe. A két adag együttesen szükséges a megfelelő védettség kialakításához. Az első részoltás után 21 napot kell várni a második adag beadásával. A teljes védettség várhatóan a második dózis beadása utáni 3. héten alakul ki.
Mennyire hatékony? A Lancet című orvosi szaklapban publikált vizsgálati eredmények szerint a klinikai tesztelés harmadik fázisában 91,6 százalékban védte meg az oltottakat a koronavírus-fertőzéstől. A 60 év feletti korcsoportban végzett vizsgálatok 91,8 százalékos hatékonyságot mutattak. Alekszandr Gincburg, az oltóanyagot kifejlesztő Gamaleja Intézet igazgatója azt nyilatkozta , hogy a kísérleti tények alapján jó okuk van feltételezni, hogy a Szputnyik V legalább 2 évig tartó védettséget nyújt - ennek bizonyításához azonban további kutatások szükségesek. Az orosz Vektor Állami Virológiai és Biotechnológiai Intézet februári közlése szerint ez a vakcina a SARS-CoV-2 brit mutációja ellen is védelmet nyújt, a védőhatást a beoltott személyektől származó, SARS-CoV-2 vírus elleni antitesteket tartalmazó vérsavó felhasználásával elvégzett semlegesítésre való reagálásban mutatták ki.
Hogyan tárolható? Az oltóanyagot -18 fokra lehűtve szállítják, ám elegendő normál hűtési körülmények között, 2- 8 °C fokon tárolni.
Kik (nem) kaphatják meg? 18 éven felülieknek ajánlják, a vizsgálati eredmények szerint idős korban is megfelelő immunválaszt vált ki. A gyártó szerint ugyanakkor bizonyos krónikus betegségek fennállása esetén ellenjavallt. Ilyen például a krónikus vese- és májbetegség, a kezeletlen cukorbetegség, a szívizom-, a szívbelhártya- és a szívburokgyulladás, az endokrin betegségek, a pajzsmirigyzavarok, az epilepszia és más központi idegrendszeri és az autoimmun betegségek. A vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció is kizáró ok, ahogy várandósság és szoptatás idején sem javallott a beadása. Akut fertőző vagy nem fertőző megbetegedés esetén a gyógyulás vagy tünetmentessé válás után 2-4 héttel kerülhet sor az oltásra.
Milyen mellékhatások jelentkezhetnek az oltás után? A Szputnyik V vakcina beadása után is jelentkezhetnek különféle oltási reakciók, mint például az oltás helyén fellépő bőrpír, duzzanat, érzékenység. A The Lancet című folyóiratban publikált tanulmány szerint leggyakrabban influenzaszerű tünetek (hőemelkedés, láz, fejfájás, orrfolyás), fáradtság, levertség jelentkezik az oltottaknál: az esetek többségében azonban a legenyhébb oltási reakciók jelentkeztek. A klinikai vizsgálatban résztvevők 4 százaléka tapasztalt olyan ritkább mellékhatást, mint például a kontakt bőrgyulladás vagy a magas vérnyomás.
Sinopharm-vakcina (BBIBP-CorV)
Milyen típusú vakcina és hogyan működik? Hagyományos technikával készülő, inaktivált, elölt SARS-CoV-2 vírust tartalmaz, amely antitestek és a vírus ellen ható vérsejtek termelésére ösztönzi az immunrendszert. A gyártó közlése szerint erőteljes immunválaszt vált ki (úgy működik, mint például az influenza elleni oltás), de megbetegedést nem okozhat, és képes megakadályozni a súlyos lefolyású - kórházi kezeléssel, vagy halállal járó - megbetegedés kialakulását.
Ki engedélyezte? Európában sem az Európai Bizottság, sem az EMA nem engedélyezte eddig. Magyarország az első uniós tagállam, amely február 24-től ezzel a vakcinával is oltja a lakosságot. Hazai engedélyezéséről nem sokat tudni, csak annyit, hogy az OGYÉI jóváhagyta felhasználását. A gyártó közlése szerint eddig a világ tíz országában engedélyezték, köztük Peruban, Szerbiában és az Egyesült Arab Emirátusokban. Kínában több más kínai vakcinával együtt sürgősségi oltóprogram keretében tavaly nyár óta használják a lakosság immunizálására.
Hány oltásra van szükség? Ez is kétdózisos oltás, az első adag után 21-28 adják be a másodikat.
Mennyire hatékony? Mivel a vakcina széleskörű, harmadik fázisú klinikai vizsgálati eredményeit eddig nem hozták nyilvánosságra, a hatékonyságot illetően leginkább a gyártó közlésére hagyatkozhatunk. A Sinopharm szerint ez az oltóanyag 79 százalékos hatékonyságú. Az Egyesült Arab Emirátusokban elvégzett klinikai vizsgáltok előzetes eredményei 86 százalékos hatékonyságra utalnak. Hogy ez a 60 év felettieknél hogyan alakul, arról egyelőre nincsenek releváns adatok, mert ahogy az OGYÉI tájékoztatója is említi, a klinikai vizsgalatokban résztvevő 60 évesek, vagy annál idősebbek aránya elenyésző, 1 százalék alatti volt.
Hogyan tárolható? Hűtőszekrényben, 2-8 °C fokon tárolható, felbontás nélkül 2 évig áll el, de ez csak ideiglenesen megállapított időtartam. Fénytől védve kell tárolni, és nem fagyasztható.
Kik (nem) kaphatják meg? Tizennyolc év felettieknek adható ez az oltás. Kínában a 18-59 év közöttieket oltják vele a már említett, idősekre vonatkozó klinikai vizsgálatok hiánya miatt, Magyarországon azonban a 60 év felettiek is megkaphatják. A koronavirus.gov.hu tájékoztatójából kiderül, hogy krónikus betegségben szenvedőknél mérlegelni kell beadását, "nem kezelt krónikus betegségek esetén" ellenjavallt. Ahogy akut lázas betegség, kórtörténetben szerepelő túlérzékenység, bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció, szoptatás és várandósság esetén is. Várandósság tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a második dózis beadása után elteljen két hónap. Akinél a vakcina első adagja után anafilaxiás reakció jelentkezik, nem kaphatja meg a másodikat. Beadásáról minden esetben a háziorvos dönt a beteg egészségi állapotának ismeretében.
Ez is érdekelhet
Milyen mellékhatások jelentkezhetnek az oltás után? Az OGYÉI szerint beadásának helyén fájdalom, bőrmelegség, duzzanat, keményedés vagy csomó, bőrkiütés, viszketés, bőr kivörösödés jelentkezhet. Gyakori mellékhatás a fejfájás, a láz, a fáradékonyság, az izomfájdalom, az ízületi fájdalom, a köhögés, a nehézlégzés. Előfordulhat többek között szédülés, étvágytalanság, hányás, szájgaratfájdalom, nyelési nehézség, székrekedés, túlérzékenység, ritkán hirtelen kialakuló allergiás reakció, aluszékonyság, nagyon ritkán pedig hidegrázás, ízérzet elvesztése, remegés, figyelemzavar.
Legjobban: