Amit a COVID-vakcinákról tudni érdemes címmel csütörtökön élő Facebook-beszélgetés során ismertette a vakcinakísérletekkel kapcsolatos legfontosabb tudományos eredményeket Jakab Ferenc virológus professzor, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője és Constantin Tamás gyermekreumatológus. Szó esett róla, hogy milyen típusú oltóanyagokon dolgoznak a gyógyszeripari vállalatok világszerte, melyeknek mik az előnyei és hátrányai, és hogy miért nem kell félnünk a védőoltásoktól.
A téma felvezetésében Constantin Tamás felhívta rá a figyelmet, hogy ugyan a védőoltásokkal kialakuló nyájimmunitás teszi majd lehetővé életünk normalizálódását, erre azonban még várnunk kell. "Még mindig a második hullám felszálló ágában vagyunk, nem tetőzött a járvány, ezért a szabályokat továbbra is be kell tartani, és a fogunkat összeszorítva kibírni az előttünk álló hónapokat" - mondta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez idő alatt érdemes szakértőket meghallgatni, hogy könnyebb legyen megérteni a védőoltások fontosságát. Mint mondta, a társadalomban jelenleg meglévő, megrögzött vakcinaellenes csoporton kívül kezd megjelenni egy sokkal szélesebb kör, a felelősen gondolkodó "vakcinaaggódók". Ők az elmúlt hónapok bizonytalansága miatt azon vívódnak, vajon fognak-e működni a koronavírus elleni, klinikai vizsgálatok alatt lévő vakcinák , és mi garantálja ezek biztonságosságát.
Egy reprezentatív felmérés (Opinio-kutatás) eredményét ismertetve Constantin Tamás elmondta: jelenleg a magyarok 47 százaléka nem kérné a védőoltást , és míg a világ lakosságának 60 százaléka oltáspárti, addig nálunk ez az arány mindössze 17 százalék. A bizonytalanok aránya igen magas: 36 százalék.
Jakab Ferenc szerint ahhoz, hogy a bizonytalankodók és a "vakcinaaggódók" tisztán lássanak, meg kell érteni a vakcinafejlesztés és a kísérletek alapjait. A legfontosabb, hogy a vakcina - a gyógyszerekkel szemben - megelőzésre jó, arra, hogy ne kapjunk el egy bizonyos betegséget. "A vakcinákkal régóta együtt élünk, számos betegséget legyőztünk már velük, gondoljunk csak a sárgalázra, a himlőre vagy a kanyaróra" - hangsúlyozta a virológus. A vakcinák fejlesztési mechanizmusukat tekintve két csoportba sorolhatók: vannak a hagyományos, régi típusú vírusvakcinák, amelyek inaktivált, illetve legyengített vírust tartalmaznak. A modern fejlesztésű második, harmadik generációs oltóanyagok viszont már molekuláris biológiai technikákon alapulnak.
Hagyományos vírusvakcinák a COVID-19 ellen
A világon jelenleg tíz olyan koronavírus elleni vakcinafejlesztési projekt fut, ami inaktivált, elölt vírust használ. "Ez a legegyszerűbb: fogjuk a vírust, valamilyen kémiai szerrel inaktiváljuk, elöljük a felszíni fehérjéket rajta. Ezzel a vírus immunstimulálást vált ki, de nem fog tud fertőzni, nem lesz képes betegséget okozni az emberi szervezetben" - magyarázta Jakab Ferenc. Két kínai gyógyszeripari vállalat, a Sinopharm Group és a Sinovac (a CoronaVac gyártója) is ilyen típusú vakcinát gyárt, illetve sürgősségi program keretében már egymillió embert be is oltottak ezekkel. Hatékonyságuk az első eredmények szerint 70 százalék körüli, előnyük, hogy olcsón előállíthatók, könnyen szállíthatók és hűtőszekrényben 2-8 fok között három évig tárolhatók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fókuszban a molekuláris biológiai technikával készülő oltóanyagok
A modern fejlesztésű, második-harmadik generációs vakcináknak három fontos csoportja van, és mindegyikkel kísérleteznek a koronavírus elleni oltóanyaggyártók. "Az egyik a régóta alkalmazott alegység, vagy fehérjevakcina. Ebben semmi más nincs, csak egy pici fehérje, ami képes rá, hogy immunrendszerünket stimulálja, sejtes immunitást indítson el, antitest-választ váltson ki. Ezeket a fehérjéket is laboratóriumban, molekuláris biológiai technikákkal állítják elő baktériumokban és élesztőgombákban, majd megtisztítva kerülnek a vakcinába" - magyarázta Jakab. Jelenleg 20 ilyen vakcinaprojekt fut világszerte, ezen a technikán alapul az amerikai gyógyszeripari vállalat, a Novavax vakcinája is. Hátrányuk, hogy drága az előállításuk és célba juttatásuk.
A második csoportba az ún. vírusvektor vakcinák tartoznak. Ezeknél adott egy vírus, amelynek a genetikai állományába beépítik a koronavírus fehérjéjét kódoló genetikai állományt. Ez a típusú vakcina immunválaszt generál, de semmilyen tünetet, betegséget nem idéz elő a szervezetben. Jakab Ferenc szerint az ilyen típusú oltóanyagoknak az az előnyük, hogy jó hatásfokkal működnek és jól alkalmazhatók. Ilyen az AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös vakcinája , amelyhez csimpánz adenovírust használtak. Az orosz vakcina is ebbe a csoportba tartozik - a Gamelaja Intézet dolgozott rajta -, de ehhez már humán-adenovírust használtak. A Szputnyik V fejlesztése és a humán klinikai kísérletei kevésbé átláthatóak, használatát korábban engedélyezték, minthogy a klinikai vizsgálatok harmadik fázisának eredményei meglettek volna. És noha előzetesen 92 százalékos hatékonyságot igazoltak, ezzel az oltóanyaggal kapcsolatban sok a kérdőjel. Az amerikai gyógyszergyártó vállalat, a Johnson&Johnson (Janssen) is vírusvektor vakcinával kísérletezik.
Az eddig soha nem használt RNS-vakcinák
Jakab Ferenc elmondása szerint a vakcinafejlesztések és kísérletek során a legnagyobb újdonságot a genetikai, más néven nukleinsav-alapú, RNS-vakcinák jelentik. Ezeket a rákkutatás során már egy ideje használják, de genetikai alapon működő vakcina soha nem került még forgalomba. Ha mégis piacra kerül az első, az a virológus szerint gyökeresen megváltoztathatja majd a fertőző betegségek elleni küzdelmet. Sokan aggódnak az RNS-alapú vakcinák biztonságossága miatt, de az aggodalmakkal ellentétben nem befolyásolják génállományunkat, nem génterápiáról van szó. A vakcinával bejuttatott RNS-ek, ahogy elvégezték a dolgukat, lebomlanak, nem marad belőlük hátra semmi. Annyi a különbség, hogy "az RNS-vakcinák esetében a laboratóriumi procedúrát a saját szervezetünk végzi el. Az ebben található nukleinsav-szakasszal saját sejtjeinket bírjuk rá arra, hogy letermeljék az új típusú koronavírus S fehérjéjét" - magyarázta Jakab. Előnyük, hogy olcsón előállíthatók, igen hatékonyak, és gyorsan kiváltják az erős immunválaszt. RNS-alapú vakcinával kísérletezik az amerikai Moderna gyógyszergyár és a Pfizer-BioNTech. Előbbi a legfrissebb előzetes adatok szerint 94,5 százalékos hatékonyságú, utóbbi 95 százalékos. Hátrányuk, hogy egészen a felhasználásig -70 fokon kell tárolni őket.
Constantin Tamás szerint az elmondottak fényében a "vakcinaaggódóknak" érdemes átgondolniuk, hogy minden, ami a vakcináció során történik, mindössze lemásolása annak, ami egy vírusfertőzés során a szervezetünkben történik. "Csak a védőoltásokkal veszélytelen környezetben, biztonságosan imitáljuk a vírusfertőzést annak érdekében, hogy felkészítsük szervezetünket a valóságos vírustámadása ellen".
