Ha Ausztriában leépítették volna az ágykapacitást - ahogyan azt sokan követelték a koronavírus-járvány előtt -, összeomlott volna a rendszer. Az egészségügyben dolgozók sokszor emberfeletti munkája pedig arra is rávilágított, hogy nemcsak több pénz kell a rendszerbe, hanem a jövőben több képzett ápolóra és orvosra is szükség lesz - vélekedett a szakember.
"Pont ilyenkor kell többet költeni az egészségügyre"
A bruttó hazai termék (GDP) összekapcsolása az egészségügyi kiadásokkal az ilyen és a jövőben várható hasonló világjárványok esetén nem célravezető - mutatott rá Szekeres. Válság idején ugyanis csökken a GDP, de nem engedhető meg, hogy ezzel párhuzamosan - különösen egy egészségügyi válság esetén - az egészségügyi rendszerbe fektetett pénz is csökkenjen. "Ez naivan ostoba tett lenne, épp ellenkezőleg, járvány idején többet kell költeni az egészségügyre" - fogalmazott.
Tanulni kellene a hibákból
Rámutatott arra is, hogy a kezdeti hibákból fontos lenne tanulni, legyen szó akár az oltóanyag- vagy eszközbeszerzésről, akár az oltási kampány szervezéséről. Nehezményezte például, hogy Ausztriában túl későn kapcsolták be a háziorvosokat az oltási kampányba, pedig éppen ők azok, akik az orvos-beteg bizalmi kapcsolat talaján a legtöbbet tehetik azért, hogy a kétkedőkben eloszlassák az oltással szembeni félelmeket és aggodalmakat.
A kamara elnöke szorgalmazná a különböző oltási, járványügyi és gyógyszerkezelési adatbázisok mielőbbi, adatvédelmi szempontból anonimizált összekapcsolását, mert az sokat segítene az összefüggések gyorsabb és hatékonyabb feltárásában. Ha például tudják, hogy hány olyan ember fertőződött meg, aki már mindkét oltását megkapta, könnyebben lehetne következtetni arra, hogy elérkezett-e az ideje annak, hogy az új mutánsokhoz igazítsák a koronavírus elleni vakcinákat . Mindenesetre ők az eddig ismert tanulmányok alapján azzal számolnak, hogy évente szükség lesz egy emlékeztető oltásra.
Delta variáns: több mint 180-an kapták el egy kirándulás miatt - olvassa el a részleteket!