Az új típusú koronavírus -fertőzés kockázati tényezőit ma már jól ismerjük: a tapasztalatok és a tudományos kutatások szerint az idősek mellett a túlsúlyosak és elhízottak, valamint a krónikus betegek vannak a legnagyobb veszélyben. Egy olasz kutatócsoport legfrissebb eredményei szerint őket nem csupán a súlyos lefolyású COVID-19-betegség fenyegeti, hanem azzal is számolniuk kell, hogy a szervezetük kevésbé hatékonyan reagál a koronavírus elleni védőoltásra .
Részletek itt .
Dr. Mikiko Watanabe vezetésével a római La Sapienza Egyetem kutatócsapata egy átfogó vizsgálat keretében járt utána, milyen egyéni tényezők lehetnek hatással az mRNS alapú vakcinák által kiváltott immunválaszra. Ahogy a News Medical portál beszámolójában is olvasható, a szakértők ennek érdekében összesen 86 egészségügyi dolgozót vizsgáltak, akiket 2021 januárjában és februárjában oltottak be a Pfizer -BioNTech koronavírus elleni vakcinájával - ennek első és második dózisát valamennyien három hét (21 nap) különbséggel kapták meg, ahogy azt a gyártó is javasolja. Az első oltás beadatása előtt, majd a második vakcinázás után 4 héttel is vérmintákat vettek az alanyoktól, amelyekben a SARS-CoV-2 vírus elleni antitestek mennyiségét mérték a kutatók. A vizsgálatok során figyelembe vették a résztvevők klinikai előzményeit, a demográfiai adataikat és az esetleges oltási reakciókat is rögzítették.
Az eredményekből kirajzolódott, hogy a hasi elhízással küzdők, a dohányzók és a magas vérnyomás-betegségben szenvedők körében is alacsonyabb volt a vakcina által kiváltott immunválasz, azaz az ő szervezetükben kimutathatóan kevesebb antitest termelődött, mint a társaikéban. Azt egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy az alacsonyabb antitest-szám mellett nagyobb valószínűséggel alakul ki súlyos lefolyású COVID-19, de az eddigi tapasztalatok szerint ez nem kizárható, éppen ezért a szakértők szerint nagy szükség van az említett kockázati tényezők alapos kivizsgálására. "Az a tény, hogy az oltás hatására kialakuló antitest-válasz nem egységes, mindenképp figyelemre intő jel, de a tisztánlátáshoz meg kell várnunk a közép- és hosszú távú vizsgálati eredményeket is" - nyilatkozták a szakmai felülvizsgálatra váró tanulmány szerzői. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a hasi elhízás, a magas vérnyomás és a dohányzás valóban képesek csökkenteni az mRNS-vakcinák hatékonyságát, szóba kerülhet az oltási ütemterv módosítása is.
Ez is érdekelhet
Tajvanon a sikeres és hatékony járványkezelési stratégiának köszönhetően nagyjából helyreállt az élet. Egy tanulmány kiderítette, hogy a védőoltások mellett mi lehet a járvány visszaszorításának kulcsa. Erről bővebben ide kattintva olvashat cikkünkben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
