Hiszen a köhögést nem csak légúti megbetegedések okozhatják akár a gyomor megbetegedései vagy keringési rendellenességek is állhatnak a háttérben. Ezen kívül a tüdő egyéb, súlyosabb megbetegedései (légmell, daganat, ciszta, tüdőtágulás vagy -gyulladás), illetve környezeti hatás (festékek, penész, allergia) is előidézhet el nem múló köhögést.
Nem mindegy, hogyan és mikor köhögünk
A köhögésnek alapvetően két fajtája van , a száraz, illetve a nedves vagy hurutos köhögés. Előbbi nem jár váladék termelődésével, és gyakran rohamokban jelentkezik. Hosszan elhúzódhat, a különböző légúti megbetegedéseken kívül (garatgyulladás, tüdőgyulladás) okozhatja reflux, COPD, asztma, daganat is, de bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet. Általában száraz köhögéssel kezdődnek az enyhébb légúti megbetegedések is, mint például a megfázás, vagy az influenza. Azonban utóbbiak esetén a köhögés jellege később megváltozik, hiszen hurutossá válik. A köhögésnek ez a fajtája már váladék ürítésével jár, amely többnyire áttetsző, megfázás esetén viszont zöldes vagy sárgás színű is lehet. Azt is érdemes megfigyelni, melyik napszakban köhögünk a legtöbbet, hiszen az orvosnak ez is fontos információ lehet: a savas reflux okozta köhögés például leginkább vízszintes testhelyzetben, tehát jellemzően éjszaka jelentkezik, míg a COPD okozta köhögés kezdetben reggel a leggyakoribb.
Normális, ha hetekig elhúzódik
Tehát egy egyszerű megfázás során is tapasztalhatjuk a kellemetlen tünetet. Azonban ez utána még sok ideig elhúzódhat, bizonyos idő eltelte után az akut köhögésből krónikus lesz. De mikor is jön el az a pillanat, amikor már elhúzódó, kivizsgálást igénylő köhögésről beszélünk? A legtöbb páciens azt gondolja, hogy ha a tünetek jelentkezése után egy héttel még mindig fennáll a köhögés, már krónikus köhögésről beszélünk, azonban ez egyáltalán nem így van. Kutatások szerint megfázás vagy influenza utáni köhögés elmúlásához körülbelül két és fél hét (egészen pontosan 17,8 nap) szükséges. Tehát a tünetek megjelenése után két héttel még semmiképpen ne szaladjunk az orvoshoz, hiszen könnyen lehet, hogy még teljesen normális, hogy köhögünk. Ugyanis ha feleslegesen antibiotikumot kapunk, kockáztatjuk ennek a káros mellékhatásait, mint például a gombás fertőzések megjelenését vagy a bélflóra összetételének megváltozását. Természetesen abban az esetben, ha a köhögés mellé egyéb tünetek is társulnak, illetve megváltozik a köhögés jellege, például vérzés társul hozzá, keressük fel a háziorvost.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A krónikus köhögés okai
A hosszan fennálló köhögés hátterében gyakran áll az allergia által okozott szénanátha, amely az esetek nagy részében asztmává alakul. Krónikusan fennálló köhögést okozhat még a tuberculosis, a cisztás fibrózis vagy a sarcoidosis is. A visszatérő köhögés gyakori oka még a savas reflux, hiszen ilyenkor a gyomortartalom feljut a légcsőbe, savas tartalma miatt irritálja azt, ez pedig köhögést vált ki. A visszafordíthatatlan tüdőkárosodást okozó krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) fő tünete is a gyakori köhögés, amely légszomjjal és mellkasi szorítással is jár. Ez utóbbi különösen gyakori a dohányosok körében, ahogy az előrehaladott stádiumban véres köhögéssel járó tüdőrák is őket érinti a leggyakrabban.
A köhögés csillapítása
A köhögés valódi kezelése természetesen csak akkor lehetséges, ha pontosan tisztában vagyunk a kiváltó okokkal, de a kellemetlen tünet jellegétől függően akár mi is megpróbálhatjuk csillapítani vény nélkül kapható szerek és pár apró változtatás segítségével. Száraz köhögés ellen sokat segít a levegő páratartalmának növelése, de hatásosak a különböző torokcukorkák is. Nyákos köhögés esetén hasznosak lehetnek a köptetők, de mivel ez nem minden esetben célravezető (például savas reflux esetén hatástalan), ezért ezek használata előtt kérjük ki háziorvosunk véleményét.
Legjobban: