Ma Magyarországon három olyan betegségtípus van, amely a lakosság jelentős részének egészségét fenyegeti: az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség . Mindhárom betegség megelőzésében meghatározó jelentősége van a táplálkozásnak az élet első ezer napjában.
Európában és az Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül 163 millióan küzdenek túlsúllyal. Itthon még ennél is nagyobb a probléma: a túlsúly és az elhízás a teljes lakosság csaknem egyharmadát érinti. Az elhízás okozta társadalombiztosítási költségek óriásiak: a közvetlen egészségügyi kiadások mintegy 6 százaléka írható a betegség rovására, a közvetett költségek - például az elvesztett életévek, illetve a kiesett termelékenység miatti többletkiadások - mértéke pedig akár ennek két-, háromszorosa is lehet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte vezető halálozási okot jelentenek a szív- és érrendszeri megbetegedések: 2011-ben 17 millió ember halt meg kardiovaszkuláris betegségben, Magyarországon pedig a halálozások közel fele írható a számlájukra.
Kettes típusú cukorbetegséggel - 2013-as adatok szerint - 382 millió ember küzd a világon, a megbetegedések száma egyetlen év alatt 11 millióval nőtt. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) legfrissebb becslései alapján a betegség a világ felnőtt (21-79 éves) lakosságának 8,4 százalékát érinti. Ez az egyik leggyorsabban terjedő krónikus betegség: 2011-ben mintegy 1,4 millió ember halt meg diabétesz következtében. Az esetek becsült száma 2012-ben 371 millió volt, 2013-ra 382 millióra ugrott. A szervezet 2035-re 55 százalékos növekedést jósol, a betegséggel élők mintegy 592 millióan lehetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Itthon a lakosság 11,2 százaléka diagnosztizált cukorbeteg, a diabéteszes kisgyermekek száma pedig megduplázódott az elmúlt években - derül ki a WHO 2013-as jelentéséből.
"A betegségek kialakulásában a genetika jelentősége lényegesen kisebb, mint azt korábban gondoltuk. Egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód mellett csak kismértékben hibáztathatjuk tehát örökölt génállományunkat a felnőttkori betegségeinkért" - állítja Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.
Valójában már gyermekkorban sok minden eldől, hiszen a fogantatástól számított első ezer nap egy életre meghatározó. Ilyenkor alakul ki a zsírsejtek száma, ami felnőttkortól lényegében már nem is változik. Ez az időszak maradandóan befolyásolhatja a gyerekek szívérrendszeri betegségre és cukorbetegségre való hajlamát, felnőttkori súlyukat és várható élettartamukat. "Akár évekkel is meghosszabbíthatnánk gyermekeink életét, ha már az első ezer napban kellő figyelmet fordítanánk a megfelelő és egészséges táplálkozásukra" - figyelmeztet Takács István.
Ez is érdekelhet
