A belélegzett levegő először az orrüregeket borító nyálkahártyával érintkezik a szervezetben, majd innen folytatja tovább az útját az alsó légutak felé. Az orrnyálkahártya feladata, hogy a másodperc törtrésze alatt felmelegítse, párásítsa és megtisztítsa a beszívott levegőt. Ehhez folyamatosan váladékot is termel, habár egészséges állapotban ebből nem sokat veszünk észre, hiszen a nyák fokozatosan hátrafelé, a garatba ürül.
A megfázás tartós következménye
A nyálkahártya gyulladása, avagy idegen kifejezéssel rhinitis esetén ugyanakkor a váladéktermelés fokozódik, aminek orrfolyás és tüsszögés az eredménye, illetve ezzel egyidejűleg orrdugulás, gátolt orrlégzés jelentkezhet a nyálkahártya megvastagodása következtében. A felsorolt tünetek a nátha klasszikus szimptómái, ennek megfelelően kiválthatják például rhinovírusok, adenovírusok és RS-vírusok , de az influenza vírusai is állhatnak a háttérben. Az immunrendszer általában néhány nap alatt leküzdi ezeket a kórokozókat, bakteriális felülfertőződés esetén viszont krónikussá is válhat a gyulladás, akárcsak minden kellemetlen velejárója.
A felsorolt panaszok mellett gyakran fellépnek szemtünetek, illetve orr- és torokviszketés is, amennyiben a rhinitis oka allergiás eredetű . Nem csupán a nátha és az influenza nyomán gyulladhat be ugyanis az orrnyálkahártya, hiszen szezonális jellegű kellemetlenséget okozhatnak például a növényi pollenek is. Magyarországon jellemzően már február-március környékén elkezdődik az allergiaszezon, és egyes növényfajok akár egészen októberig kínozhatják az érintetteket. Ráadásul bizonyos allergének nem kötődnek évszakokhoz, így például az állati szőr, hám és testnedvek, a háziporatka levegőbe jutó ürüléke, valamint a gombák, különösen a penész spórái bármikor kiválthatnak gátolt orrlégzést, orrfolyást.
A baj nem jár egyedül
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az orrnyálkahártya-gyulladás harmadik nagy csoportja többféle állapotot is magában foglal. Ezek közös pontja, hogy a kiváltó ok nem allergiás eredetű. Gyakori például, hogy valamilyen belélegzett irritáló anyag vezet a rhinitishez, továbbá hormonális változásokkal, anyagcsere-betegségekkel, gyógyszer-mellékhatásokkal, élelmiszer-intoleranciával , az orrsövény deformitásaival, illetve pszichogén behatásokkal kapcsolatban is felléphetnek akut vagy akár tartós panaszok.
Ez is érdekelhet
Az idült orrnyálkahártya-gyulladás jellemzője, hogy tünetei legalább két hónapon át napi rendszerességgel jelentkeznek. Ilyen esetekben a rhinitis krónikus orrmelléküreg-gyulladással járhat együtt. A rhinosinusitisnek hívott állapot leggyakoribb jele a fejfájás és az arctáji feszítő érzés.
Legjobban: