Demenciáról beszélünk, ha a mentális képességek gyorsabban hanyatlanak, mint ahogy az az életkor alapján normálisan várható lenne. Bár a demencia jellemzően időseket érint, egyáltalán nem természetes része az öregedés folyamatának. Olyan tünetegyüttesről van szó, amely a gondolkodás területén jelentkezik, és a többi között zavarokat idézhet elő a memóriában, kommunikációban, tájékozódásban, problémamegoldásban vagy éppen a mozgáskoordinációban egyaránt. A demencia hátterében az agyi idegsejtek és a köztük kiépült kapcsolatok pusztulása áll, amiért többféle betegség is felelős lehet. Az esetek zömében a demencia nem gyógyítható, a kezelés csupán az állapotromlás lassítását szolgálja. Éppen ezért fontos, hogy minél hamarabb felismerjék az érintetteknél a problémát.
Ebben jelenthet segítséget a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak frissen publikált felfedezése. Mint az az intézmény által kiadott közleményből kiderül, a kutatók tíz éven keresztül követtek nyomon összesen 1800 idős embert. A tanulmány kezdetén a 70-es éveikben járó résztvevők egyikénél sem jelentkeztek még demencia tünetei, a rákövetkező évtized során viszont 328 főnél is diagnosztizálták a kóros állapotot. Az önkéntesek kognitív funkcióit évente megvizsgálták egy erre a célra kialakított teszt és értékelési rendszer segítségével, ahogy rendszeresen felmérték az érzékeik, azaz látásuk, hallásuk, szaglásuk és tapintásuk működését is.
Az utóbbi vizsgálatok eredményei alapján három különböző kategóriába sorolták a kísérleti alanyokat, így jó, közepes és gyenge érzékelésű csoportokba. Mint kiderült, a demencia megjelenésének kockázata a gyengébb érzékeket mutatók körében több mint kétszer magasabb volt, mint a multiszenzoros teszteken jól teljesítők esetében. Valójában a jó értékelésű csoport tagjainak 12, a közepesek 19 és a gyenge pontozást mutatók 27 százalékánál alakult ki demencia a tíz év alatt.
Mint arra a PsychologyToday felhívta a figyelmet a tanulmány alapján, különösen fontos figyelmeztető jelnek bizonyult a szaglás romlása . Azoknál a résztvevőknél, akik a vizsgálatok során kevésbé éreztek olyan jellegzetes szagokat, mint a rózsa és a citrom illata vagy a hígító bűze, jelentősen magasabb volt a demencia előfordulási aránya is. Számszerűsítve 19 százalékkal emelkedett a kockázat azok körében, akiknek 10 százalékkal gyengült a szaglási képessége, míg hasonló mértékű látás- és hallásromlás mellett csupán 1-3 százalékos rizikóemelkedést figyeltek meg a kutatók.
Ez is érdekelhet
"A szaglásban kritikus szerepet betöltő szaglóhagymát már elég korai stádiumban érinti a betegség. Úgy gondoljuk, hogy a szaglás a demencia preklinikai figyelmeztető jele lehet, míg a hallás és a látás sokkal inkább a demencia súlyosbodásában játszhat szerepet" - mutatott rá Willa Brenowitz, az egyetem pszichiátriai és viselkedéstudományi intézetének kutatója, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette, az érzékszervi hanyatlás, különösen a hallás és a látás felgyorsíthatja a kognitív hanyatlást, akár közvetlenül a gondolkodásra kihatva, akár közvetetten az elmagányosodás elmélyítése, a mobilitás csökkentése és a mentális egészséges aláásása révén.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
