Azt már eddig is tudtuk, hogy bizonyos életmódbeli szokások összefüggésben állnak az egyes agyi területek felgyorsult leépülésével, de az még távolról sem tisztázott, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás milyen hatással van az agy egészének öregedésére. Most épp erre próbált választ találni az Arthur Tonga által vezetett kutatócsoport. A szakemberek a brit biobankban lévő teljesagy-felvételeket, illetve az érintettek életmódbeli szokásairól készült feljegyzéseket vizsgálták át.
Megállapították a relatív agyi életkort
Az amerikai kutatók a 17 ezer MRI-felvétel 30 százalékát használták fel ahhoz, hogy mesterséges intelligencia segítségével statisztikai modellt állítsanak fel, és az algoritmust megtanították a vizsgált egyének relatív agyi életkorának megállapítására. A relatív agyi életkor azt mutatja meg, hogy egy vizsgált személy agyának kora milyen mértékben tér el kortársai agyának átlagos korától - tehát az agy fiatalabb vagy öregebb-e a vizsgált egyén tényleges életkoránál. Később az algoritmus segítségével a kutatók megállapították a vizsgálatban szereplő személyek további 70 százalékánál is az agy relatív életkorát. Az agyi teljesítményteszteken az alacsonyabb agyi életkorú emberek jobban szerepeltek, mint a magasabb agyi életkorú kortársaik.
Ez befolyásolja az agy életkorát
A kutatócsapat azt látta, hogy a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak kicsiny, de statisztikailag kimutatható hatása van a relatív agyi korra. Eszerint évente pótlólagosan 0,03 évvel, azaz mintegy 11 nappal öregszik az agya annak, aki naponta vagy majdnem naponta elszív egy doboz cigarettát. Minden gramm alkohol elfogyasztása után pedig éves szinten 0,02 évvel, vagyis mintegy 7 nappal növeli a relatív agyi kort a rendszeres italozás. A kutatók azonban nem találtak arra utaló jeleket, hogy az alkoholfogyasztásnak az agyra gyakorolt hatása befolyásolná a dohányzás agyra gyakorolt hatását, vagy fordítva.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók elismerik, hogy a vizsgált összefüggések nem különösebben jelentősek, de megjegyzik, hogy csupa normális agyfunkcióval rendelkező ember agyi öregedését hasonlították össze. Tehát korlátozott agyi funkciójú egyének bevonása esetén akár egyértelműbb eredményt is nyerhettek volna.
