A többség számára a sebkezelés kimerül annyiban, hogy lemossuk róla a látható szennyeződést, vért, rádobunk egy ragtapaszt és már megyünk is a dolgunkra, bízva abban, hogy a testünk majd tudja a dolgát. Ez szerencsére többször hatékony, mint sem, mivel a bőrünk elég jó az öngyógyításban. De van, hogy a sebek gyógyulása elhúzódik akár hetekig, hónapokig, legrosszabb esetben pedig évekig kínlódhatunk vele. Ennek oka pedig leggyakrabban az, hogy akár egy kis karcolás is képes elfertőződni, főképp, ha kimaradnak a következő fontos lépések.
Sérülést követően ugyanis nélkülözhetetlen, hogy megfelelően kitisztítsuk a sebet, de lehetőleg úgy, hogy semmilyen szennyeződés ne maradjon benne, mert az gátja lesz a gyógyulásnak. Ugyancsak megnehezíti a sebgyógyulást, ha a tisztítást követően nem fertőtlenítjük le megfelelően mind a sérülést, mind annak környékét, a bőrünkön természetesen is jelen lévő baktériumok pillanatok alatt bejuthatnak a szövetekbe, elfertőzik azt, és így a felépülés útjába állnak. Ha túl vagyunk az első két lépésen, ne feledkezzünk meg a seb megfelelő kötözéséről és ápolásáról. E három stáció bármelyikének kihagyása vagy nem megfelelő kivitelezése súlyos fertőzéshez, elhúzódó sebgyógyuláshoz vezethet.
Mikor kérjünk segítséget?
Allison Cowin, a Dél-Ausztrál Egyetem sebspecialistája szerint, akit az ABC.net idézett, annak oka, hogy a többség nem törődik megfelelően sebeivel, abból is adódik, hogy csak az elmúlt években vált központi kérdéssé és népszerű kutatási, fejlesztési területté a sebkezelés. Előtte sokszor évszázados – néha akár káros – technikákat alkalmaztak, melyek generációról generációra öröklődtek.
"Még mindig nem teljesen világos, hogy mi is történik egy sebbel, amikor gyógyul, annyi különböző sejtszintű és biológiai folyamat megy végbe a testben, hogy a tudománynak van még mit kiderítenie" – mondta Cowin professzor, megjegyezve, nemcsak a megfelelő sebkezelésről vagyunk hajlamosak megfeledkezni, még ennél is ritkábban kérjük szakember segítségét. A többség még akkor sem fordul orvoshoz, ha sérülése már hetek óta nem gyógyul. Cowin szerint ez leginkább az idősebb korosztályra jellemző. Mint mondta, egyes kutatások arra utalnak, négyből egy nyugdíjas korú embernek van valamilyen krónikus, nem vagy csak nagyon nehezen gyógyuló sebe.
Hogy mikor kell szakemberhez fordulni, arra nincs szabály, de ha ránézünk és összecsapjuk a tenyerünket: "ó, Istenem!", akkor elég esélyes, hogy jó lenne, ha látná egy orvos azt a sérülést. Komolyabbra fordítva, ha a sérülés napok, hetek, esetleg hónapok óta nem gyógyul; a környéke piros és duzzadt; vagy belázasodtunk; a seb váladékozik; a sebszélek nem egyenletesek; a seb bűzössé vált – ezek mind-mind annak a jelei, hogy a megfelelő sebkezelés hiányában a sérülésünk elfertőződött, és azonnal szakemberhez kell fordulnunk. Friss sebek esetében is érdemes lehet segítséget kérni, ha például nem áll el a vérzés; mély vagy nagyon nagy kiterjedésű a seb; az arcon vagy ízületek közelében helyezkedik el; valamilyen állat harapásától van; nem tudjuk kitisztítani; égés esetén nagy felületet érint, esetleg levált róla a bőr.
Ördögi kör
Nem mindig jelentkeznek azonban a fent felsoroltak közül vészjósló tünetek, előfordul, hogy szimplán a seb nem gyógyul. "Arany négy hétnek" hívja a sérülést követő időszakot Wendy White sebkonzultáns, aki szerint ennyi az az idő, ami alatt egy sérülés normál esetben meggyógyul. Ha addig nem gyógyul, vagy legalább nem mutatja javulás jeleit, akkor esélyes, hogy krónikus sebbé alakult. "Ha a hatodik hét végére sem kezd el behegedni, azaz nyitott marad, akkor megint más a helyzet" – mondta, megjegyezve: az emberek hajlamosak elszigetelődni másoktól, ha sebük elfertőződött, ami még ráadásul a depresszió, a szorongás, a stressz kockázatát is növeli. Ezek viszont negatív hatással vannak az immunrendszerre, így általánosságban a jóllétükre és a gyógyulásukra. Ilyenkor mindig orvosi segítségre van szükség, melynek első lépése, hogy kiderítsék, miért nem javul a seb, és azonnal megkezdjék a kezelést. No de, ez természetesen a legrosszabb, ami történhet.
A sebkezelés szentháromsága
A viszonylag egyszerűbb sérülések – mint egy főzés közbeni vágás, egy eséskor lehorzsolt térd – ugyanúgy megérdemlik a törődést, ami a tisztítás, fertőtlenítés, megóvás szentháromságából tevődik össze. White szerint érdemes ilyenkor a modern sebtisztító-, - fertőtlenítő és -kötözőszereket használni, hiszen ezek képesek minimalizálni a sérülés elfertőződésének esélyét. Nem javasolja azonban a helyileg alkalmazható antibiotikumokat. "A sebekben lévő mikroorganizmusok nagyon gyorsan rezisztenssé válhatnak a helyi antibiotikumokra" - mondta, megjegyezve: érdemes az olyan alternatív kezeléseket is mellőzni, melyek néha több kárt okoznak mint hasznot. Ne használjunk például mézet a sebre, mert bár tanulmányok bizonyították, hogy kis sérüléseket jól lezár, de nem az a fajta, amit a boltban lehet kapni - figyelmeztet a sebkonzultáns.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tévedés, hogy minden seb meggyógyul
"A napjaim többségét azzal töltöm, hogy olyan embereknek segítsek, akiknek a sebei nem gyógyulnak" – mondta Wendy White. Hozzátette ugyanakkor, hogy tévedés, hogy minden seb könnyen gyógyul. Ha néhány hét alatt nem javul a sérülés állapota, nem kezd el kisebbé válni, ugyanúgy fáj, nem szűnik a pirossága, duzzadtsága, akkor ideje, hogy szakemberhez forduljunk – javasolta, aláhúzva: minél tovább várunk, annál jobban begyulladhat a seb, annál hosszabb idő lesz, amíg meggyógyul és annál nagyobb az esély arra, hogy tartós károsodást szenvedünk.
