A sportolás hatására jelentkező stressz inkontinencia nem független a választott sport típusától és az érintett nők anatómiai felépítésétől, ugyanakkor távolról sem csak a nagyon intenzíven vagy éppen versenyszerűen sportolókat érintheti.
A sportolás közben tapasztalt vizelet-visszatartási nehézség legszorosabban a medencefenék állapotával áll összefüggésben. A medencefenék izmokból, szalagokból és kötőszövetből felépülő struktúra, amely afféle függőágy-formában fogja át a medence alatti területet: ez tartja meg a medenceüreg szerveit (a húgyhólyagot, a belek egy részét, valamint a méhet), illetve a záróizmok munkája révén szabályozza a vizelet és a széklet tartását és elengedését is. Megeshet, hogy egy nőnél ezek az izmok eleve gyengék, vagy a hüvelyi úton történő szülés gyengíti meg őket, de az is előfordul, hogy a sok edzés (vagyis a gyakori feszítés) miatt túlságosan aktívvá válnak az izmok, amelyek egy kisebb ingerre (például enyhébb rázkódásra kocogás közben) már nem fognak úgy reagálni, ahogy kellene nekik. Mindezeken túl különféle betegségektől vagy hirtelen mozdulatoktól meg is sérülhet a terület, ami szintén inkontinenciához vezethet.
Nem mindegyik sportfajta számít egyként rizikósnak a stressz inkontinencia szempontjából. Elsősorban azoknál kell észben tartani ezt a veszélyt, amelyek folyamatos ugrálásra épülnek, vagyis a különféle tornáknál, futásnál, többféle labdajátéknál (kosárlabdánál, focinál, röp- és kézilabdánál), illetve olyan mozgásfajtáknál, például a crossfitnél, amelyekben szerepet kapnak komolyabb súlyzós gyakorlatok is. Ezek bizonyos idő után potenciálisan meggyengíthetik a medencefenék izmait, ami fokozza a vizelet- és a székletinkontinencia veszélyét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A megelőzéshez voltaképp két dolog tartozik: az egyik, hogy ne vágjunk bele anélkül intenzívebb mozgásformákba, hogy ne mérnénk fel - lehetőleg szakértővel - saját testünk, képességeink határát (elkerülendő a sérüléseket), illetve hogy jól, a fokozatosság elvének figyelembevételével megterveznénk edzésfolyamatunkat. A másik pedig, hogy tartsuk észben, hogy a medencefenék sérülékeny terület, amely viszont specifikus gyakorlatokkal edzhető - az egyik legismertebbek a Kegel-gyakorlatok, de számos egyéb torna is létezik erre a célra. Érdemes erről is edzővel vagy nőgyógyásszal egyeztetni, mert akkor igazán hatásosak, ha saját testfelépítésünkhöz választjuk ki a legjobban illő módszert. Ha odafigyelünk erre a két szempontra, akkor biztos, hogy nincs olyan sportág, amelyet ne választhatnánk magunknak akár intenzívebb edzésekkel számolva is.
Akkor sem kell ugyanakkor felhagynunk a sporttal, ha tapasztaljuk magunkon sport közben a vizeletszivárgást. Léteznek egyrészt a bőrünket ilyen esetekben is óvó krémek, másfelől pedig különféle betétek, amelyekkel nyugodtan sportolhatunk is. Ezek persze csak tüneti kezelését jelentik a problémának, amelyet azonban a legtöbb esetben tornával, légző-, erősítő, illetve ha épp ez szükséges, lazító gyakorlatokkal eredményesen kezelni lehet. Egyeztessünk ezekről szakértővel!
Ez is érdekelhet
