Újabb ponttal bővült azon tényezők listája, amelyek befolyásolhatják azt, hogy az új típusú koronavírus mennyire súlyos lefolyású betegséget vált ki a fertőzötteknél. Spanyol kutatók ugyanis kimutatták, hogy a cinkhiánnyal küzdő fertőzöttek körében 21 százalékos volt a halálos kimenetelű COVID-19 aránya, míg a normál cinkszinttel rendelkező betegeknek csupán 5 százaléka vesztette életét a fertőzés következtében - adta hírül a Medical News Today portál . Sőt, nemcsak a betegség súlyosságát, de a felépülési időt is befolyásolja a szervezet cinkellátottsága, az elegendő cinket fogyasztó páciensek ugyanis harmadannyi idő alatt épültek fel a kórból.
Segítheti a koronavírusos betegek kezelését
A súlyos lefolyású COVID-19 kockázati tényezőinek felismerése döntő fontosságú lehet a korai stádiumú kezelések kialakításában. Ez késztette arra a spanyol Hospital del Mar Orvosi Kutatóintézet és a Pompeu Fabra Egyetem kutatóit, hogy részletesebben is megvizsgálják, milyen kapcsolat áll fent a koronavírus-fertőzöttek cinkszintje és a betegség kimenetele között. "A cink elengedhetetlen ásványi anyag, mely számos biológiai folyamat fenntartásában részt vesz, szintjének csökkenése pedig a fertőzések iránti fokozott érzékenységgel járhat" - nyilatkozta dr. Robert Güerri-Fernández, a tanulmány egyik szerzője, hozzátéve, az eredmények alapján a cinkpótlás hasznos eszköznek bizonyulhat a COVID-19 kezelésében. Mint ismert, a cink fontos szerepet játszik a fehérje- és DNS-szintézisben, a sebgyógyulásban és az immunműködésben is, emellett gyulladáscsökkentő és vírusellenes tulajdonságokkal is rendelkezik. Fő forrásai a rák- és kagylófélék, a vörös húsok, az olajos magvak és a hüvelyesek.
Lassabban gyógyultak a cinkhiányos fertőzöttek
A Nutrients című folyóiratban is publikált tanulmányban a kutatók 249 felnőtt adatait elemezték, akiket 2020 márciusa és áprilisa között kezeltek COVID-osztályokon. A résztvevők medián életkora 65 év, a férfiak és nők aránya 51-49 százalék volt. A vizsgált alanyok 28 százaléka került a COVID-19 miatt intenzív osztályra, 9 százalékuk pedig a kórházban életét vesztette. Az adatokból kiderült, hogy a betegek közel 23 százalékának volt alacsony a cinkszintje a kórházba kerüléskor - náluk nagyobb valószínűséggel alakult ki súlyos COVID-19 , és a gyulladásos markereik is magasabb értékeket mutattak. Ráadásul felépülési idő tekintetében is elmaradtak azon társaiktól, akik nem szenvedtek cinkhiányban, hiszen átlagosan 25 nap alatt gyógyultak ki a betegségből, míg a normál cinkszinttel rendelkezők átlagosan 8 nap alatt küzdötték le a fertőzést. A különbségek a halálozási arányokban is megmutatkoztak: a cinkhiányos betegeknél szignifikánsabb magasabb (21 százalékos) volt a halálozási ráta, szemben az egészséges cinkszinttel rendelkezőkkel (5 százalék). A kutatók az adatelemzéssel párhuzamosan laboratóriumi vizsgálatokat is végeztek, melyek során arra jutottak, hogy a megnövekedett cinkkoncentráció csökkentette a sejttenyészetekben a SARS-CoV-2 vírus replikációját.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bár az eredmények nagyon biztatóak, a szakemberek kiemelték, hogy mivel viszonylag kis létszámú csoporton végezték el a kutatást, egyelőre korai lenne általánosításokba bocsátkozni. Emellett az ok-okozati tényezők feltárása is szükséges, hiszen nem tudni pontosan, hogy az alacsony cinkszint növeli a súlyos COVID-19 kockázatát, vagy épp fordítva, a súlyos lefolyású fertőzés meríti ki a cinkraktárakat.
Ez is érdekelhet
A Dél-pesti Centrumkórházban a koronavírusos betegeknek fenntartott ágyak gyakorlatilag megteltek, és nagyon sokan vannak az intenzív osztályon is - ismertette Szlávik János infektológus főorvos. A témáról részletesebben ide kattintva olvashat.
