"A séta a legjobb orvosság" - vallotta Hippokratész, akit az orvostudomány megalapítójának is tartanak. Az ókori görög orvos már évezredekkel ezelőtt is hirdette, hogy a könnyű, rendszeres testmozgás segíthet megelőzni a legtöbb betegség kialakulását. Szavait azóta számos kutatás igazolta, ha pedig naponta legalább 15-30 perc sétát be tudunk iktatni a napunkba, akkor az alábbi hatásokat érhetjük el vele.
Jót tesz az agynak
Alapvetően minden mozgásforma pozitív hatással van az agyra, így a séta is serkenti a vérkeringést. Kutatásokkal is igazolták, hogy aki többet közlekedik gyalogszerrel, annál a korai demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélye is alacsonyabb. Emellett persze egy hosszabb sétának a jó levegőn kiváló stresszoldó hatásai is vannak.
Japánban egyre többen hódolnak a shinrin-yoku, vagyis az erdőfürdőzés szenvedélyének. A természet atmoszférája több kutatás szerint is jótékonyan hat egészségünkre - kattintson a részletekért!
Erősíti a szemet
Meglepő módon a séta még a látásunknak is jót tehet, például csökkenti a zöld hályog (más néven glaukóma) kialakulásának esélyét. A monitor előtt, ülő munkát végző emberek szemének jót tehet, hogy séta közben messzebbre kell fókuszálnia, így szemizmainkat legalább ilyenkor meg tudjuk egy kicsit dolgoztatni.
Védi a szívünket
Az Amerikai Szív Egyesület (American Heart Association) kimutatása szerint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében a rendszeres sétának legalább akkora szerepe van, mint a futásnak. Már a kis intenzitású mozgásfajták is segítik ideális szintre hozni a vérnyomást és a koleszterinszintet is csökkentik - ezek pedig jelentősen hozzájárulnak a szív egészségének megőrzéséhez.
Növeli a tüdőkapacitást
A sétával növelhetjük a véráramban lévő oxigén szintjét, illetve a tüdőkapacitásunkat.
Segít megelőzni a cukorbetegséget
Talán meglepő, de a sétának még a futásnál is komolyabb szerepe van a cukorbetegség megelőzésében. Mindkét mozgásforma növeli a szervezetben a glükóztoleranciát (vagyis annak mértékét, hogy a sejtek milyen arányban képesek felhasználni a vércukrot). Egy kutatás szerint ugyanakkor a rendszeresen sétálók körében hatszor nagyobb volt a javulás mértéke a futókhoz képest.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jót tesz az emésztésnek
Napi legalább félóra séta javítja az emésztést és serkenti a bélmozgást, ami például a székrekedés kezelésében lehet fontos. Emellett a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is csökkenti.
Erősíti a tónusos izmokat
A testsúly csökkentéséhez és az izmok erősítéséhez is hozzájárulhat a napi rendszerességű séta. Különösen jól edzi a testtartásunkért felelős, úgynevezett tónusos izmokat.
Jót tesz a csontoknak
Aki többet gyalogol, csontsűrűsége is magasabb. A séta az ízületek egészségének is jót tesz, az Arthritis Alapítvány szerint naponta legalább harminc perc sétával az ízületi gyulladások ellen is sokat tehetünk.
Segít a hátfájdalom leküzdésében
Akik rendszeresen szenvednek hátfájás miatt, érdemes beiktatniuk naponta legalább 30 perc sétát. Ez a mozgásforma a gerinc környéki tartóizmok vérellátottságát is növeli és enyhítheti a hátban jelentkező fájdalmakat.
Lelki egészségünknek is jót tesz
Egy hosszabb séta a jó levegőn valósággal feltölt minket, és testi egészségünk mellett a lelkihez is hozzájárul - főleg, ha nem egyedül, hanem egy barátunkkal, ismerősünkkel indulunk útnak.
Forrás: Brightside
