1. Mit tegyek, ha csomót találtam a mellemben?
A csomók, duzzanatok jelezhetnek mellrákot , de nem minden esetben van így - a WebMD összeállítása szerint az önvizsgálatok során talált csomók 80 százaléka nem daganat. Ezért ne essünk kétségbe, viszont menjünk orvoshoz, amint lehet! Ezen kívül keressük fel nőgyógyászunkat akkor is, ha bármi szokatlant látunk, tapasztalunk melleinken - ilyen például az emlők formájának, méretének, illetve a mellbimbóknak a megváltozása, utóbbi váladékozása, illetve a hónaljban érzett duzzanat.
2. Ha az orvosnak is gyanús, mi a következő lépés?
Hogy nőgyógyászunk megbizonyosodjon róla, hogy daganatot találtunk-e a mellünkben, biopsziát javasolhat. Ennek lényege, hogy egy tűvel mintát vesznek a csomóból, amelyet laboratóriumban vizsgálnak meg. Ebből derülhet ki, hogy rákos elváltozásról van-e szó, és ha igen, milyen típusú és stádiumú a daganat. Ez azért fontos, mert a kezelés is ennek megfelelően alakul.
3. Milyen fázisok és típusok léteznek?
Az emlődaganatokat elsőtől negyedik stádiumig szokták besorolni. Az elsőnél az 5 éves túlélési esély körülbelül 100 százalék, a negyediknél viszont már csak 22.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ami a típusokat illeti: ha hormonszenzitív daganatról van szó, akkor úgynevezett ER-pozitív vagy PR-pozitív mellrákról beszélünk. Ez gyorsabban nő a többinél, az ösztrogén- vagy progeszteronhormonokra adott reakcióként. A hatást műtét után a hormonterápia blokkolhatja. HER2-pozitív emlőrákról beszélünk, ha az egyik protoonkogén, a HER2/NEU genetikai mutáció következtében kialakuló fokozott aktivitása miatt alakul ki a daganat .
4. Milyen kezelésre kell számítani?
A diagnózistól függően sugárkezelés, kemoterápia, hormonterápia is szóba jöhet. Melleltávolító műtétre, azaz masztektómiára nem minden betegnél van szükség.
5. Operáció esetén az egész mellet leveszik?
Egyeseknél csak a csomót távolítják el, másoknál az egész mellet. Mindkét műtéttípus mellett és ellen is szólnak érvek, de szükség esetén mindenkinél az orvos mérlegel és dönt, hogy melyik lehetőség lehet a legmegfelelőbb.
6. Nem fordult elő a családomban emlőrák, mégis érintett lehetek?
Bizonyos génekkel, például a BRCA1 és BRCA2 mutációival rendelkező nőknél nagyobb a mellrák kialakulásának esélye, mint azoknál, akik nem rendelkeznek ezekkel a génekkel. Az emlőrák kialakulását valószínűsítheti a családi háttér, de a genetika korántsem olyan fontos tényező, mint sokan gondolják: a betegek 80 százalékánál nem volt a felmenők közt emlődaganatos beteg.
7. Hogyan lehet ezt lelkileg kezelni?
Egy ilyen súlyos diagnózist meglehetősen nehéz feldolgozni: felforgatja az egész életünket, és hirtelen úgy érezzük, mintha magunkra maradtunk volna a problémánkkal. A szakorvosok viszont azt javasolják, hogy ne maradjunk egyedül: beszélgessünk minél többet családunkkal, barátainkkal, kérjünk segítséget tőlük vagy segítő csoportoktól - akár online is.
8. Megelőzhető-e a mellrák?
Bizonyos életmódfaktorok csökkenthetik az emlődaganatok kialakulásának esélyét. Például azok a nők, akik legalább félévig szoptatják gyermeküket, 25 százalékkal csökkenthetik a mellrák kialakulásának valószínűségét. Szakorvosok azt is javasolják, hogy tartsuk normál tartományban a testtömegindexünket, sportoljunk rendszeresen, igyunk kevesebb alkoholt, valamint legyünk óvatosak a hormontartalmú készítményekkel - például fogamzásgátló tablettákkal vagy a változókorban alkalmazott hormonterápiával.
Forrás: webmd.com
