Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint az EU-ban 2016-ban hozzávetőlegesen 7,6 millió 65 éven felüli embert érintett a pitvarfibrilláció problémája. A napjainkban látott gyors növekedés miatt azonban 2020-ra akár a 14,4 milliót is elérheti a betegek száma. Ennek megfékezése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, hiszen az életmódból adódó problémákat ki lehet küszöbölni. Fiatalként és időskorban egyaránt szükség van az egészségtudatos hozzáállásra és a megfelelő tájékozottságra.
Mik a legfőbb kiváltó okok?
A ma már népbetegségnek számító pitvarfibrilláció kialakulásának okát nem lehet pontosan meghatározni. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, ám a fiatalokat sem kíméli. Egyes társbetegségek - például a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a pajzsmirigybetegség - szintén fokozhatják a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát. Ezek mellett a túlzott alkoholfogyasztás, az elhízás, a nagy mennyiségű koffeinbevitel, a stressz és a mozgásszegény életmód is jelentősen megnöveli a rizikót.
Veszélyes a mozgásszegény életmód?
A mozgásszegény életmód kihat egész testünkre és lelkünkre egyaránt. Sportolás nélkül többi között megnő az elhízás, a szívroham, a stroke és a cukorbetegség kockázata is. A mozgáshiány ezenkívül negatív hatással van az anyagcserénkre, valamint jóval stresszesebbé és fáradékonyabbá tesz.
Bajt okoz a túlzott terhelés?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Általánosságban véve a rendszeres testmozgás jótékony hatással lehet a betegekre, ám itt is mértékletesnek kell maradni. A túlzásba vitt sportolásnak ugyanis lehetnek negatív hatásai. A túl intenzív sportolás különösen rossz hatással lehet a szívre, aminek következtében súlyos elváltozások jelentkezhetnek, például szívmegnagyobbodás. A nagy erőkifejtéssel járó sportok - például a súlyemelés - miatt megvastagodhat a szívizom, a dinamikus mozgások - például a futás - túlzásba vitelével pedig kitágulhat a szívüreg.
Milyen egy pitvarfibrillációs epizód?
Vannak, akiknél a pitvarfibrilláció nem jelentkezik egyértelmű tünetekkel, másoknál azonban szapora, rendszertelen szívdobogásérzés, szédülés és légszomj jelentkezik. Ezeket megállítani nem lehet, a kiváltó okokat azonban lehet kontrollálni. A pitvarfibrillációs epizódok például gyakrabban előfordulhatnak koffein, stressz, megerőltető mozgás és kevés alvás hatására.
Milyen terápiák léteznek?
A stroke, valamint az azt előidéző vérrög kialakulásának kockázatát különböző gyógyszerekkel csökkenthetjük, amelyeket egy átfogó kivizsgálás és a pontos diagnózis felállítása után tud felírni a szakorvos. A pitvarfibrillációt gyakran ritmusszabályozó vagy véralvadásgátló (antikoaguláns) készítményekkel kezelik. Míg előbbiek a gyors szívverés lassítására szolgálnak, addig utóbbiak a vérrögök kialakulását akadályozzák meg, illetve segítenek a már meglévő rögök feloldásában is.
Napjainkban a pitvarfibrilláció kezelésére szolgáló terápiák hatékonyan, szájon át bevehető formában elérhetők, így a betegség kordában tartása nem okoz kényelmetlenséget. Nincs szükség a véralvadás monitorozására vagy a dózis módosítására.
Lehet teljes életet élni?
Rendszeres orvosi konzultáció mellett pitvarfibrillációval is lehet gondtalan, aktív életet élni. Érdemes a rendszeres testmozgást fokozatosan bevezetni a mindennapokba. A kezdetben csak néhány perces, tempós séta idővel hosszabb időtartamúvá válhat, később pedig akár a sebességét is lehet fokozni. A kulcs tehát az egyénre szabott, kiegyensúlyozott és rendszeres mozgás, amely jótékony hatással van a pitvarfibrillációval élő betegeke is. Emellett a testsúlyfelesleg csökkentése is elengedhetetlen.
