Hányszor normális vécére menni egy nap?

Lehetséges, hogy túl sokszor használjuk a mosdót? Vagy pont eleget? Vizelési szokásaink nagyon sok mindent elárulhatnak az egészségünkről.

Az emberek szervezete nem egyformán működik, és ez oly sok más mellett a vizelési szokásainkat is befolyásolja. Ezzel együtt elmondható, hogy 24 óra leforgása alatt átlagosan 6-7 vizelés tekinthető normális mennyiségnek. Másfelől közelítve a napi mindössze 4, de a skála másik végén akár a napi 10 alkalom is rendben van - ha egyébként egészségesek vagyunk, és nem zavar minket a vécére járások száma.

Természetesen a vizelés gyakorisága attól is függ, hogy mennyi folyadékot viszünk be egy nap alatt a szervezetünkbe (a fentebb megadott mennyiségek nagyjából 2 liter víz elfogyasztása mellett értendőek) - és hogy milyen fajtát. Az alkohol és a kávé például ingerli a húgyhólyagot, ami gyakoribb vizelést eredményez. Vizelési szokásainkba ráadásul az általunk szedett gyógyszerek is beleszólhatnak: számos vérnyomáscsökkentő szer például növeli a vizelések számát (ez az úgynevezett vízhajtó hatás). A vizelés gyakoriságát a fizikai aktivitás is befolyásolja, ahogy valamennyire az életkor is (idősebb korban gyakoribb az éjszaka jelentkező vizelési inger).

Ha jelentős változást tapasztalunk, ne legyintsünk rá!
Ha jelentős változást tapasztalunk, ne legyintsünk rá!

Orvosunkat akkor érdemes felkeresnünk, ha úgy érezzük, hogy jelentősen megváltoztak a vizelési szokásaink (feltűnően többet vagy kevesebbet járunk vécére), továbbá a következő jelek észlelésénél: vizeletünk színe vöröses vagy sötétbarna lesz; vért látunk a vizeletben; nehezen tudjuk kontrollálni a vizelést - illetve ha mindezekkel együtt láz, hányinger, fáradtság, hát- vagy oldalfájdalom is jelentkezik. Ha ilyen problémával fordulunk orvosunkhoz, akkor érdemes felkészülten érkeznünk - vagyis jó, ha tudjuk a választ az alábbi kérdésekre:

  • Egy átlagos nap milyen gyakran járunk vécére?
  • Mekkora mennyiségű vizelet távozik ilyenkor?
  • Tapasztalunk-e vizeletcsepegést? Ha igen, mikor?
  • Milyen gyógyszereket szedünk?
  • Általában mit és mennyit eszünk és iszunk?
  • Fájdalmas-e a vizelés?
  • Hányszor ébredünk fel éjszaka vizelési ingerrel?
  • Megesik-e olykor, hogy éjszakai ágybavizelés történik?

A kérdések pontos megválaszolásához érdemes legalább három napig naplót vezetni hólyagunk aktivitásáról, mielőtt felkeresnénk orvosunkat.

Fontos észben tartani továbbá, hogy a húgyhólyaggal kapcsolatos problémák 80 százalékát nem maga a húgyhólyag, hanem egyéb szervek állapota okozza. A túl gyakori vizelés utalhat: vese- és egyéb fertőzésre, prosztataproblémákra (hiszen a megnagyobbodott prosztata nyomhatja a húgyhólyagot), húgyhólyagkőre, szív-érrendszeri, illetve idegrendszeri gondokra, lábdagadásra, hólyagfájdalom szindrómára, terhességre, diabéteszre, valamint kardiovaszkuláris problémákra is. Nőknél a gyakori vizelési ingert okozhatja a gyenge medencefenék is (szülés után gyakori például a húgyhólyagsüllyedés, amikor a húghólyag a hüvelybe domborodik). Azért is érdemes hát a vizelési problémák észlelésekor orvoshoz fordulnunk, hogy kiderítsük a mögötte húzódó egészségügyi okokat.

Ha nincsen inkontinenciaproblémánk, illetve egyéb betegségünk, amely kezelést igényelne, mégis úgy érezzük, hogy túl gyakran járunk ki a vécére, akkor kis gyakorolással meg is taníthatjuk a szervezetünknek, hogy ritkábban késztessen minket. Ennek módja, hogy ne reagáljunk azonnal az enyhe vizelési ingerre, hanem várjuk meg, amíg erőseb lesz a késztetés: egy idő után már elég könnyen fog menni. Nem szabad persze túlzásokba esni, hiszen nem egészséges, ha túl sokáig tartjuk vissza a vizeletet. Ekkor azonban már-már fájdalmas a vizelet visszatartása, vagyis biztosan tudni fogjuk, hogy mi az, ami már nem elfogadható.

A gyakori vizelés visszaszorításában ezen túl az étrend is számíthat: valószínűleg érdemes kerülnünk a koffeint, az alkoholt, a szénszavas italokat, a paradicsomos ételeket, a csokoládét, a mesterséges édesítőszereket és a csípős ételeket, amelyek mind vizelethajtó hatásúak.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Ha pedig inkább éjszaka riadunk fel, akkor este már keveset vagy egyáltalán ne igyunk (de nyugodtan pótoljuk be a mennyiséget nappal!), és gondoljuk végig azt is, hogy nem biztos, hogy a vizelési inger ébresztett fel bennünket álmunkból, hanem lehet, hogy valami más: például szorongás vagy alvási apnoé.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.