A vas szervezetünkben számos funkcióval bír, ezek közül legfontosabb talán az oxigénszállítás, amely nélkülözhetetlen a sejtanyagcseréhez: oxigén híján lassul a szövetek regenerációja, gyorsabban pusztulnak el a sejtek. Ez az ásványi anyag esszenciális, azaz nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, mivel azonban mi magunk nem vagyunk képesek az előállítására, ezért külső forrásból kell pótolnunk. A szükséglet bevitelét legegyszerűbben a táplálékkal tudjuk biztosítani, ám az ételek vastartalmát nagyon eltérő módon hasznosítja szervezetünk.
Ha nem megfelelő a szervezet vasellátása, akkor vashiány alakulhat ki, amelynek tünetei: fáradtság , fáradékonyság, levertség, sápadtság, szédülés, továbbá elváltozások jelentkeznek a körmeinken, csökken a koncentráló képességünk, fogékonyakká válunk a betegségekre. Egyesek akaratlan éjszakai lábmozgásra panaszkodnak, mások állandóan jeget rágcsálnának - igen, ez is lehet a vashiány tünete!
Vagyis létfontosságú a vas szintjét az egészséges értékhatárok között tartani, s ehhez olykor vastartalmú készítmény szedése is indokolt lehet. Ám nemcsak a túl kevés vas okozhat gondot, hanem a túl sok is. Ezért öndiagnózis helyett érdemes a háziorvoshoz fordulni, hogy a kivizsgálás után ő szabja meg a vaspótlás mértékét.
Néhány milligramm eltérés is érezhető
A felnőtt szervezet átlagosan 3-5 gramm vasat tartalmaz, amely zömmel fehérjékhez kötött állapotban, például a vérben a hemoglobin nevű molekulában található, mely sejtjeink számára az éltető oxigént szállítja. Bizonyos mennyiségű vas tárolására a máj is képes. Amennyiben elégtelen a vasbevitelünk, tartalékaink csökkenésével fokozatosan vashiány alakulhat ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Eleinte a hemoglobin-szintünk még normális, de szervezetünkben már az optimálisnál kevesebb a vas. Ennek még nincsenek testi tünetei. Hamar lecsökkenhet azonban tárolt és megkötött vas, valamint a hemoglobin-szintünk a normál érték alá, ami már okozhat enyhébb panaszokat. Vas híján a csontvelőben kevesebb vörösvértest termelődik.
A folyamat előrehaladtával vashiányos vérszegénység alakulhat ki: nemcsak a vörösvértestek száma csökken, hanem a méretük is, továbbá kóros lesz a színük. A vérünk hemoglobin-szintje ekkor már olyan alacsony, hogy sejtjeink nem jutnak elegendő oxigénhez. A fentebb felsorolt tünetek mellett immunrendszerünk működése és szellemi teljesítőképességünk is romlik.
A másik véglet is kockázatokkal jár
Az öndiagnózis gyakran félrevezető, hiszen a sápadtság, szédülés , kimerültség számos betegség tünetei között szerepel. Az öngyógyítás egyúttal időpazarlás is: általános érvényű, hogy minél korábban sikerül felállítani egy diagnózist és megkezdeni a megfelelő kezelést, annál hamarabb várható a panaszok csökkenése és a gyógyulás.
Vashiány gyanúja esetén leggyorsabb és legbiztosabb eredményt a háziorvostól kapunk, aki egyúttal javaslatot tesz a számunkra ideális vaspótló készítményre is, amelyet akár hónapokig, a normális érték helyreállásáig kell szedni. A nem megfelelően hasznosuló vas, vagy a túlzott mértékű vaspótlás akadályozhatja más anyagok, így a cink és a réz felszívódását szervezetünkben.
Ez is érdekelhet
Bizonyos táplálékokkal segíthetjük, illetve gátolhatjuk a táplálékkal bevitt, vagy szájon át szedett vas felszívódását: a C-vitamin fokozza, a tea és kávé akadályozza a felszívódást (kiváltképpen a főétkezésekkel egyidőben fogyasztva). Az egyéni szükséglet is befolyásolja a felszívódási képességet: minél kevesebb a vas szervezetünkben, annál nagyobb százalékban hasznosul a táplálékból, az átlagos étrendből 18 százalék, a vegetáriánusból 10 százalék. Számukra - a háziorvossal egyeztetve -mindig magasabb vastartalmú készítmény szedése indokolt a megfelelő vasellátottság eléréséhez.
